Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 25. (Kaposvár, 1994)

Király István Szabolcs: A mezőgazdaság technikai fejlődése a két világháború között Magyarországon (Különös tekintettel Somogy megyére)

Államvasutak Gépgyára készít ilyen motorokat.

64 A mobilüzemre is alkalmas faszénnel működő „Astra" gázgenerátort is itt gyártják.

01 A 30 LE-s „szántókészlet" megjelenését a gyár a háború utáni üzemanyaghiánynak köszönheti. A kétgépes szántógép teljesítménye - a körülményektől függően 2-6 ha/10 ó; a 65 LE-s telj. e.: 8 ha/10 ó. Üzemeltetéséhez 2 fő gépkezelő és egy ekevezető kellett. A KÖZTELEK gépészeti vezetője - a magyar gépszántás legismertebb szaktekintélye Kneusel Herdliczka Ernő a különféle szántógépek tüzelőanyag-fogyasztását, illetve a munkaköltségeket a következők szerint összegezte: (1 kh-ra 20 cm mélyszántással közepes viszonyok között! ) Szántógép Tüz.-a.-fogyasztás M unkaköltség gőzeke 100 kg kőszén 955 K benzines 10-15 kg benzin 1600 K szívógázas 40-50 kg 940 K a szívógázmotor iránti igény megnőtt. Szélsőséges megnyilvánulásként olvashatjuk a Köztelek 1921. évi hirdetéseiben.: „Benzin nem kell többé!" Szigeti József budapesti vállalkozó hirdeti így 4-20 LE-s szívógázmotorjait.

6 A miskolci Fried-féle gépgyár „Friegas" nevű gázfejlesztőivel működtek azok a Catepillar, WD (Ganz) és Stock ekék, amelyekkel szántási bemutatót is tartottak.

68 A budapesti Fehér Miklós Gépgyár Rt. a „Rába" motorekéhez készít generátorokat.

69 A kényszerűségből átalakított szívógázmotorokkal azonban a gyakorlatban - főleg a mobilüzemben - sok gond volt. ,A generátor szolid, kifogástalan munka, de szívógázzal sehogy sem halad a szántás." A motor teljesítménye 20-30%-kal kisebb - a vonóhorog-teljesítmény változata még kedvezőtlenebb. A generátorüzemből adódó egyenlőtlen gáztermelés, a feltöltések miatti gyakori leállások körülményessé tették az üzemeltetést. A nehézgenerátor gyakran okozott stabilitási gondokat.'

0 A szakemberek ezért azt tanácsolják, hogy: „a benzines gépeket nem kell félretenni", illetve: „ha új gépeket vesznek, az petróleumos legyen." 1 Nem lehet véletlen, hogy 1925-ben az 549 szántógépszelvényből csupán 30 volt szívógázüzemű. Ezek többsége a MÁVAG kétgépes Astra generátorával működött. Az egygépes rendszert az önjáró Rába motoreke képviselte. 2 Tehát a szívógázmotorok elsősorban a stabil üzemben váltak általánossá. Dr. Potocky Rezső szerint: „szívógázmotor minden faluban akad egypár."

73 A gépesítés szempontjából - a magyar nagybirtokhoz viszonyítva - közepes szinten álló mernyei piarista uradalomban 1922-ben a mernyei, a göllei, a hetényi és a szentiváni kerületben a takarmányelőkészítő gépeket szívógázzal hajtották. Jellemző, - s ez kicsiben az egész magyar mezőgazdasági technikai színvonalának az ellentmondosságát is jelzi - hogy a fonói és az öszödi kerületben még lóhajtású járgányt is használtak. 4 Néhány évi szünet után az 1930-as években a Köztelek hasábjain újból találkozunk a fagázüzemű motorok alkalmazásával. Ez most is összefügg az ásványolajtermékek drágulásával. Rothmeyer Imre szerint 1933 végéig 285 stabil motort alakítottak át fagázüzemre. Fontosnak tartaná ha hazánkban is adókedvezményt adnának erre. A ritkuló traktorbemutatók egyikéről kapunk fontos információkat a rovatvezetőtől. A Vas megyei Ölbőn 1933 szeptemberében mutattak be égy szívógázüzemre átalakított Case traktort. A gyertyán és kőrisfa keverékkel üzemelő gázgenerátor kh-ként 25 kg fát éget el. A kisméretű és meglepően kis súlyú (90 kg) generátort