Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 25. (Kaposvár, 1994)

Király István Szabolcs: A mezőgazdaság technikai fejlődése a két világháború között Magyarországon (Különös tekintettel Somogy megyére)

A traktorok által felszántott terület tehát 1925 után dinamikusan emelkedik. A fordulópontot e téren 1926 jelentette, amikor a gőzekékkel felszántott terület máikevesebb volt a traktorszántásnál. A traktorok térnyeréséről tulajdonképpen ettől az időponttól beszélhetünk. A jelzett években nemcsak a darabszám miatt nőtt a traktorokkal művelt terület részaránya, hanem nőtt a kihasználtságuk is. 1925-ben országosan egy gépre eső ter.-teljesítmény 191,8 kh (Somogyban 248,6 kh). 1928-ban 320 kh volt (Rothmeyer szerint). A traktor már nemcsak a nagy- és a közép-, hanem a kisbirtok gépe is volt. Ezt mutatja az alábbi (3. sz.) táblázat is (Magyarország): A traktorok számának változása Magyarországon birtokkategóriánként 1914-1935 3. sz. táblázat birtokkategória: 1914 1925 1935 0-100 kh-ig 299 3576 100-1000 kh-ig 8 540 2167 1000 kb felett 5 344 1488 Összesen: 13 1183 7231 Forrás: Konkoly T. Gv. im. és Mst. Közi., 112. kötet Somogy' megyében 1935-ben 31 db traktort találunk 1 kh alatti gazdaságban, sőt ebből 16 föld nélkül van nyilvántartva. Ez azokat a vállalkozókat jelzi, akik géptulajdonosként végeztek bérmunkát. Ez a gőzgépeknél csak nagyon ritka kivétel volt.

3 A traktorok alkalmazása lehetővé tette az igásökör-állománynak a csökkentését is. Még 1911-ben a szarvasmarha-állomány 30,1%-a volt igás ökör, 1935-ben csupán 14,6%-a. Ez azt is jelzi, hogy inkább a lovakat igázták. Számuk a jelzett időszakban lényegesen nem változott. A fogatok 80%-ában melegvérű, többségében az ún. magyar parasztlovakat használták.

38 Az 1935-ös felmérés után a traktorok száma kb. évi 300-350 db-bal emelkedett. Megbízható adattal nem rendelkezünk. Az FM 1946-ban méri fel a traktorállományt, ekkor közel 10 ezer traktort írtak össze. (Vö. Erdei-Flesch im. 96. old. ) A traktorok alkalmazásának kezdetei A mezőgazdaság - és itt elsősorban a szántóföldi növénytermesztésre gondolunk - két világháború közti technikai fejlődését csak úgy tudjuk elemezni, ha megvizsgáljuk az első világháború előtti technikai próbálkozásokat. Közismert, hogy a századfordulón a gépi cséplés már általánossá vált. Ez elsősorban az olcsóbb, könnyen kezelhető belső égésű motor elterjedésének köszönhető.

39 A növénytermesztés alapját képező szántásnál a gépek elterjedése korántsem volt ilyen mértékű. 1914-ben 245 szántógépszerelvény volt az ország trianoni határain belül, amellyel a szántóterület 2,6%-át tudták felszántani.

i0 Jellemző a fejlődés ütemére, hogy - a világháború ellenére - 1925-ben az ország szántóterületének 8,3%-át művelték