Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 25. (Kaposvár, 1994)

Király István Szabolcs: A mezőgazdaság technikai fejlődése a két világháború között Magyarországon (Különös tekintettel Somogy megyére)

A MEZŐGAZDASÁG TECHNIKAI FEJLŐDÉSE A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT MAGYARORSZÁGON (Különös tekintettel Somogy megyére) KIRÁLY ISTVÁN SZABOLCS Bevezető A mezőgazdaság fejlesztésének technikai lehetőségeit alapvetően befolyásolta a trianoni békeszerződés utáni állapot. Nem célunk e helyzet politikai, gazdasági elemzése, itt csupán azokat a tényeket emeljük ki, amelyek közvetlenül is hatottak, ill. befolyásolták a gépi technika térnyerését. 1918 és 1945 között e szempontból 4 szakaszt különíthetünk el: 1. 1918-1924 - az 1. világháború utáni lassú stabilizálódás időszaka, a traktorok térhódításának kezdete; 2. 1925-1929 - a viszonylagos stabilitás évei, a traktorok számának intenzív növekedése; 3. 1929-1933 - a gazdasági válság évei, a gépi munka arányának csökkenése; 4. 1933-1945 - a belső és külső piaci viszonyok javulásával a gépi technika alkalmazásának feltételei is javultak. A mezőgazdaság fejlődése szempontjából meghatározó volt a monarchia vámmentes piacainak elvesztése. Az új államhatárokon belül nőtt a szántóterület, ezen belül a gabonaterület részaránya is emelkedett, nőtt a nagybirtok aránya.

1 A háborút követő években az új államok fontos gazdaságpolitikai törekvése volt a régi gazdasági kapcsolatok felszámolása, az önállóságra való törekvés. A protekcionista vámpolitikák a magyar agrártermékek exportját megnehezítették. A monarchia utódállamai közt megszűntek a természetes piacok. Az egykori importőr országok kormányai jelentős segítséget nyújtottak a saját mezőgazdaságuk fejlesztéséhez, amely hozzájárult a technikai szintjük emelkedéséhez is. A mezőgazdaság gépesítettségi szintjének változása összefüggött az értékesítési viszonyokkal, ennek következtében növekedett ill. stagnált, vagy visszaesett; de azt mindvégig befolyásolta a nagy tömegű, olcsó mezőgazdasági munkaerő is. Valójában a Nagyatádi-féle földreform - az eredeti szándék ellenére - is a rendelkezésre álló munkások számát gyarapította.

2 Buday Barna, az OMGE titkára fontosnak tartotta volna az új birtokok felszerelését, (kedvező hitellel) traktorok szövetkezeti alapon való beszerzését, a törpegazdaságok részére könnyű, kisméretű traktorok gyártását. A megfelelő hitelviszonyok jótékony hatással voltak a technikai fejlesztésre. Nem véletlen, hogy a traktorok elterjedésének döntő időszaka épp az 1925 és 1929 közötti évekre esik, amikor a jelzáloghitel évi összege 132,4 millió pengőt tett ki.

3 A gazdasági válságot követő években drasztikusan csökkent a hosszú