Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 25. (Kaposvár, 1994)
Szántó László: Adalékok Kaposvár és a somogyi járási székhelyközségek társadalmának politikai arculatához, 1926
A nagy múltú Festi Napló 1850-től jelent meg, s Kemény Zsigmond szerkesztősége idején a kiegyezést előkészítő politika hatásos fóruma és eszköze volt, így pl. ebben jeleni meg Deák Ferrenc híres húsvéti cikke. A későbbiekben ellenzéki irányban elmozduló magas színvonalú napilapot 1920-ban vásárolta meg új tulajdonosa, s egy ideig a mérsé kelt hangvételű polgári liberális ellenzékiség legfőbb orgánuma volt. A Magyarország c. újság 1893-ban mint a Függetlenségi és 48-as Párt szócsöve indult meg, majd később az Az Est-lapok egyike lett a kiadó terjeszkedésének időszakában. 18 A Népszavát 1877-ben a Munkás Heti Krónika ellenlábasaként alapították meg, de csak az egyesült szociáldemokrata mozgalom központi lapjaként tudták rendszeresen, majd naponta megjelentetni. A lap természetesen a Bethlen-Horthy rendszerrel szembeni kérlelhetetlen ellenzékiséget testesítette meg a kor eléggé színes magyar sajtópalettáján. A szocialista lap kaposvári befolyásáról az előfizetők hiánya miatt nem tudtunk képet alkotni, bár a rendszeresen eladott 50 példány ténye azt jelzi számunkra, hogy nem elhanyagolható mértékben volt jelen, főként ha tekintetbe vesszük a mozgalmi hálózat útján történt terjesztését is. 19 SML. IV. 403. Somogyvármegye Törvényhatósági Bizottsága Központi Választmányának iratai, az 1926. és 1927. évi választói névjegyzékek. Kaposvár r. t. város és Barcs, Csurgó, Igal, Lengyeltóti, Marcali, Nagyatád, Szigetvár, Tab községek választói névjegyzékei. 20 ZML. rv. 401. 44. ein. fi./1926, sz. Magyar kir. állami rendőrség nagykanizsai kapitánysága: Politikai napilapok jegyzéke 118/1926. köz. szám 1926. június 14. Mint arra korábban már utaltunk, Zalaegerszegről kizárólag csak a számszerű előfizetési és viszontelárusítási adatokat továbbították. L. erről Zalaegerszeg r. t. város polgármesterének 12 /ein. 1926. sz. június 12-i keltezésű, a megyei főispánhoz intézett levelét. 21 Magyar Statisztikai Közlemények: Az 1930. évi népszámlálás LV. rész. A népesség foglalkozásaafőbb demográfiai adatokkal egybevetve. Bp. 1926. 14-21. és 40—41. o. 22 A szabadpályákon működők adatai az előbb hivatkozott kiadványban a közszolgálati pályákon foglalkoztatottakéval együtt szerepelnek. A névjegyzékek alapján sem lehetett egészen pontosan megállapítani számarányukat, mert nem minden esetben tüntették fél az alkalmaztatás jellegét, pl. egyszerűen csak azt közölték, hogy hivatalnok, orvos stb. 23 A megnevezett székhelyközségeket nemcsak a polgárosodottság már kialakult bizonyos jegyei alapján választottuk ki, hanem azért is, mert egymásétól is jellegzetesen különböző pályán indultak el. Csurgó esetében közismert a református egyházi oktatási és szellemi központként betöltött regionális szerepkör, amelynek érthetően komoly hatása volt a polgárosodás folyamatára. Barcs járási székhely viszont inkább a közlekedési helyzetével összefüggő ipari és kereskedelmi fejlődés jegyeivel bírt, ezért úgy ítéltük meg, hogy a két hasonló közigazgatási státuszú település adatainak összehasonlítása sem lesz érdektelen. 24 A választói névjegyzékek tanulmányozása és a teljes körű adatgyűjtés befejezése után megkíséreltük az ismert és a ma már kevéssé ismert foglalkozásokat a bemutatás és az elemzés szempontjából kezelhető számú csoport alá besorolni. Ennek eredményeként kialakítottunk 13, ezen belül hét jelentősebb foglalkozási csoportot, de ezek közé pl. nehezen vagy egyáltalán nem tudtuk besorolni a magánzókat (saját vagyonukból ill. tőkepénzből élőket) Ennél kisebb gondot okozott pl. a szatócsok besorolása, akiknek számát mesterségesen megosztottuk az iparosok és a kereskedők között. Ugyancsak nehézséget okozott a munkások foglalkozási kategóriájába történő besorolás a kisebb műhelyek alkalmazottainak esetében, viszont természetesen nem soroltuk be a földműves foglalkozásúakat a tulajdonosok csoportjába, akárcsak a kis műhelyekkel és üzletekkel rendelkező iparosokat és kereskedőket. 25 Az általunk kialakított „rangsor" valószínűleg nem felel meg pontosan a tényleges korabeli helyzetnek, mert akár a kereskedők, akár a városközpontban foglalkoztatott tisztviselők esetében nem kevesen naponta vásárolták meg a kedvenc újságjukat. 26 SML. FV. 401. 92. biz./1926. sz.: A választók összességéről és a leszavazottakról készített kimutatás. A miniszterelnök részére megküldött statisztikák magukban foglalják a választójoggal rendelkezők és a leszavazottak foglalkozások és vallások szerinti megoszlásának adatait.
