Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 25. (Kaposvár, 1994)
Szántó László: Adalékok Kaposvár és a somogyi járási székhelyközségek társadalmának politikai arculatához, 1926
2 7 SML. IV. 405. Somogyvármegye Alispánjának iratai. 1259/1929. sz. Virilisták jegyzéke, Kimutatás Kaposvár r. t. város 1926. évi legtöbb adót fizetőiről. 28 Az 1925-ben módosított választójogi törvény értelmében a 10 évi magyar állampolgárság és a 2 év helybenlakás voltak egyebek mellett a szavazati jog előfeltételei, s ezek valószűleg az általunk említett foglalkozási csoportba tartozókat érintették leginkább. 29 A névazonosságok elsősorban ebbe a két foglalkozási csopotba tartozó előfizetők azonosítását tették nehézkessé, tehát valószínűsíthető, hogy közülük többen járattak újságot, de így is csak olyan bázisadatokhoz jutottunk volna, amelyek alapján súlyos hiba lett volna következtetni e foglalkozási rétegek politikai arculatára. 30 A korábban már hivatkozott irat együttesekben nem maradtak fenn a választások lefolyását tükröző források s mind a főispáni, mind az alispáni, mind pedig a kaposvári polgármesteri iratokból csak a választási adminisztráció hiányosságairól szerezhetünk információkat. 31 L. pl: Magyarország története 8/ 1. k. Bp. 1988. 544-548. o., Romsics Ignácz: Bethlen István Politikai életrajz. Bp., 1991.172-175. o. 32 Ugrón Gábor (1880. Marosvásárhely -1960. Bakonybél) Először 1910-ig erdélyi vármegyék főispáni tisztségét töltötte be, majd a mérsékelt ellenzékiség jellemezte politikusi arculatát, s így lett 1917-18-ban az új kormány belügyminisztere és Erdély kormánybiztosa. 1920-ban a Nemzeti Demokrata Párt elnöke lett, és a mérsékelt polgári liberális ellenzék tekintélyes vezetőjének számított. Átlépésével kapcsolatosan 1. az Új Somogy 1926. október 15-i számának Ugrón Gábor c. vezércikkét! 33 Rassay Károly (1886. Orsova - 1958. Pécel) Az I. világháború utolsó éveiben különböző államigazgatási beosztásokban dolgozott, majd 1919-ben az ellenforradalmi csoportok szerveződésében működött közre, s 1921-ig igazságügyi államtitkár volt. Ugyanebben az évben megalapította a Független Kisgazda, Földmíves és Polgári Pártot, majd a nemzeti demokrata és liberális ellenzék egyik vezéralakja lett, ám Bethlen miniszterelnökkel meglehetősen jó kapcsolatot tartott fenn. 1923-ban indította meg saját szerkesztésében az Esti Kurír c. napilapot. 34 A nagy múltra visszatekintő Magyar Hírlap 1849-es alapítását követően a birodalmi politikát képviselő újság lett, majd az 1877-79-es években a magyar kormány közlönye, később 1891-ben ismét megjelentették, mint mérsékelten ellenzéki irányzatú orgánumot. A Világ c. polgári radikális ellenzéki újságot 1910-ben alapították, majd az 1926. évi betiltása után Magyar Hírlap címmel jelentették meg szerkesztői. 35 Somogyi Újság 1926. december 3. 1. o. 36 SML. FV. 401. 92. biz./1926. sz. Az 1926. december 27-én kelt, korábban már hivatkozott kimutatásról van szó.
