Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 25. (Kaposvár, 1994)

Szántó László: Adalékok Kaposvár és a somogyi járási székhelyközségek társadalmának politikai arculatához, 1926

magántisztviselők alkották. Összességében az állami, önkormányzati és egyházi alkalmazásban álló hivatalnokok és pedagógusok közül került ki a lap megrendelőinek több mint 50%-a, így természetesen mindkét réteg preferenciáiban magasan az első heben szerepelt ez az. orgánum. Az azonosított tisztviselő státuszú előfizetők közel 40%-a, a pedagógus foglalkozásúaknak pedig 44%-a járatta, legalábbis 1926ban. Ha az utóbbi csoportnál korábban a tanárok túlsúlyára hívtuk fel a figyelmet, akkor most ennél a lapnál a tanítók hasonló pozíciójáról kell említést tennünk. Előzetesen feltételeztük, hogy a járási székhelyek esetében is hasonló arányszámokra fogunk jutni, de ez csak részben bizonyult igaznak. Természetesen ott is ez a két foglalkozási csoport volt a lap legnagyobb olvasói bázisa, de a tisztviselők kb. 22%-os, a pedagógusok kb. 15%-os részesedése eléggé markánsan különbözik a kaposvári adatoktól. Ezzel pozitív korrelációban vannak azok a számok, amelyek szerint a tisztviselők csak a második helyen preferálták ezt az orgánumot - 90-ből 22 előfizető -, míg a pedagógusoknál bár első helyen volt, de ..csak" 35%-os részesedési aránnyal. Ahannadik legnagyobb előfizetői csoport más és más foglalkozású rétegből került ki Kaposvárott illetőleg a járási székhelyeken, mert míg az előbbinél a magcintisztviselők., az utóbbiak esetében a jogászok foglalták el a képzeletbeli rangsornak ezt a helyét 12 ill. 13%-os részesedési aránnyal. Másfelől ez azt jelentette, hogy az azonosított kaposvári magántisztviselőknek kb. 23%-a ezt az újságot preferálta, miközben ez. a mutató a székhelyközségekben élőknél 19%, ugyanakkor mindkét relációban a Magyarság volt a második legolvasottabb lap. A kaposvári jogászok csak a hetedik helyet foglalták el az előfizetők táborában, s a közülük kikerült megrendelőknek is csak mintegy 10%-a járatta ezt az orgánumot. A fentebb már említett részesedési hányadból következik, hogy a járási székhelyeken élő jogász foglalkozású előfizetőknek viszont éppen egyharmada rendelte meg a jellegzetes arculatú napilapot. A kereskedő foglalkozásúak alkották ezen újság sorrendben negyedik számú előfizetői csoportját a maguk kb. 9%-os részesedési arányával, ami megfelelt az általuk megrendelt összes újság kb. egyötödének. Ehhez képest meglepőnek tetszik az iparosok köréből verbuvált ill. általunk azonosított 3 db előfizetés, ami csak 9%-át képezte ezen réteg összes megrendeléseinek. A járási székhelyeken élő iparosok és kereskedők között nem volt lényeges különbség a Magyarság c. laphoz való viszonyt illetően, ugyanis az előfizetéseknek kb. 10 ill. 9%-át realizálták, s nagyjából ugyanilyen arányban részesedett ez az orgánum az általuk megrendelt összes újságpéldányból. A nagyobb foglalkozási csoportok közül most utolsóként foglalkozunk a i 'osúti alkalmazottakkal, akik körében kevéssé volt népszerű ez a napilap. A számok nyelvén ez. annyit jelent, hogy Kaposvárott H, a járási székhelyeken pedig 9 előfizetőjét sikerült azonosítanunk, s ezek a számok majdnem megegyeznek a részesedési arányuk adataival. A csoporton belüli preferencia eloszlásában természetesen ennél magasabb értékekről van szó, hiszen Kaposvár esetében 14, az utóbbiaknál pedig a megrendelt újságok 32%-ra rúgott a radikális keresztény nemzeti napilap részesedési aránya. A nagy hagyományokkal rendelkező Pesti Napló a '20-as évek liberális demokrata politikai erőinek legtekintélyesebb orgánuma volt, s bár szinte nagyságrenddel alacsonyabb előfizetői számokkal bírt, mint az eddig tárgyalt újságok, éppen a fenti körülmény miatt fontosnak tartottuk megvizsgálni a presztízsét, illetőleg az egyes foglalkozási csoportoknak a hozzá való viszonyulását. A kifejtésnek ezen a