Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 25. (Kaposvár, 1994)

Szántó László: Adalékok Kaposvár és a somogyi járási székhelyközségek társadalmának politikai arculatához, 1926

ben magas volt és megközelítette az 50%-ot Nagykanizsa esetében, Kaposvárott ugyanakkor alig haladta meg a 20%-os határt. A megyeszékhely társadalmának a politikai sajtó iránti beállítottsága, pontosabban annak sajátosságai még élesebb megvilágításba kerülnek i\ járási székhelyközségek és a két „kiválasztott" község adatainak fényében. Egyfelől a Pesti Napié) lényegesen népszerűbb volt, s az. ellenzéki liberális és legitimista irányzatba sorolt újságok kedveltségének foka is értékelhetően magasabb volt a megyeszékhelyen tapasztaltaknál: 30%-os részesedés. Másfelől ezért a preferenciák eloszlása is kétségtelenül tagoltabb volt, s e települések újságolvasó közönségének preferenciái arányosan oszlottak el a három irányzat napilapjai között. Érdekességként említjük, hogy az általunk az egyéb kategóriába sorolt orgánumok népszerűsége is nagyobb volt a székhelyközségekben, s pl. a német nyelvű Pester Lloyd és a Neue Politische Volksblatt c. lapok jóval olvasottabbak voltak, mint a megyeszékhelyen ( ugyanez volt a helyzet a zalai városban is). Az már a fentieknél nyilvánvalóbb különbözőség, hogy az Új Barázda c. agrár irányzatú lap lényegesen elterjedtebb volt ezeken a településeken. Az azonosított előfizetők, foglalkozási csoportjainak preferenciái alapján természetesen még körülhatároltabb képet adhatunk Kaposvár polgárainak politikai arculatáról. A vizsgálódásban figyelembe vett újságokéból 429 ül. 501 példánynak az előfizetőjét sikerült azonosítani a megyeszékhely és ajárási székhelyek viszonylatában, amely adatok mintegy háromnegyedét képviselik az összes előfizetésnek, ennél fogva véleményünk szerint alkalmasak az összehasonlító vizsgálódás elvégzésére. Az újságok megrendelőit 13 foglalkozási csoportba soroltuk,"' ami talán túlzásnak tetszik, de egyes kis létszámú, ám társadalmi befolyásukat tekintve annál számottevőbb csoportok adatait is fontosnak ítéltük figyelembe venni az ismertetés és elemzés során. A preferenciák vizsgálatát megelőzően fel kellett tennünk azt a kérdést, hogy e csoportok mekkora hányada volt „újságfogyasztó", amelyre megközelítően pontos adatokat a választó névjegyzékek segítségével állapíthattunk meg, s kizárólag csak Kaposvár esetében.

25 Az általunk elvégzed adatgyűjtés és számítás eredményeit kellett volna összehasonlítanunk a korabeli városi közigazgatás által készített foglalkozási statisztikával,

26 s a két adatsort, valamint az azonosított előfizetők foglalkozási csoportjainak adatait egybevetve juthattunk volna bizonyos, óvatosan kezelendő megállapításokra. Tehát a megyeszékhely viszonylatában a tisztviselők és a magántisztviselők, valamint a tanítók-tanárok és a jogászok körében volt a legmagasabb az újság-előfizetők aránya, őket követték a kereskedő foglalkozásúak és a vasúti alkalmazottak, s végül az iparosok. A felsorolt foglalkozási csoportokat egyfelől mint legszámosabbakat, másfelől pedig, mint jelentősebb előfizetői csoportokat vettük elsősorban figyelembe a vizsgálódás során, de természetesen kitekintettünk más csoportok adataira is. Utóbbiakkal kapcsolatosan is érdemes néhány sajátosságot megemlíteni, így pl. azt, hogy a különféle tulajdonosok általában kevés újságra fizettek elő. Ezt nem csak az eddig ismertetett számításaink igazolják, hanem az a tény is, hogy Kaposvár városnak az 1926. ét 'ben legtöbb adót fizető) polgárai — t irilistái - közű 1 m i ndössze 26-an fizettek elő egy vagy több politikai napilapra.

2 Természetesen ettől különböző egyedi esetek is voltak, mert pl. a Marcaliban élő gr. Széchényi Andor Pál 6 féle - köztük német nyelvű - újságra fizetett elő. Az egyes foglalkozási csoportok sajtópreferenciáinak részletesebb feltárása és bemutatása érdekében először megvizsgáltuk a három, korábban már említett tekintélyes napilap előfizetőinek megoszlását (4. sz. ábra), figyelemmel arra is, hogy