Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 25. (Kaposvár, 1994)

T. Mérey Klára: Nagyatád, a kisgazdamozgalom bölcsője (Első rész)

15 Reiszig i.m. 114. o. 16 Fényes Elek: Magyarországnak és a hozzákapcsolt tartományoknak mostani állapotja statistikai és geographiai tekintetben. Második kiadás. Fest, 1841.1. köt. 232. o. 17 Országos Levéltár, Helytartótanácsi Levéltár. Departamentum urbariale (továbbiakban: OL. Htt. Dep. urb. ) 1840. F.: 438. Szerződéses vagy contractualis zsellérek voltak a földesúr által szerződés mellett betelepített, földdel nem rendelkező parasztok, akiknek házuk és 1 hold belsőségük volt, amelyért meghatározott évi szolgáltatással - rendszerint készpénzzel és ingyen munkával - tartoztak. Nem tartoztak úrbéri kötelékbe, így kötelezettségüket kizárólag szerződés szabályozta. Kezdetben ezek az úrbéres népességnél kedvezőbb helyzetben voltak. (A szövegben hivatkozott törvénycikket lásd: Magyar Törvénytár, 1836-1868. évi törvény cikkek. Bp. 1896. 29-30. p.) 18 Somogy Megyei Levéltár ( továbbiakban: SmL) Úrbéri perek. Nagyatád. 19 Uo. Itt jegyzem meg, mint érdekes mezőgazdasági adalékot, hogy a becsüsök megállapítása szerint a határ másodosztályba sorolt rétjein 900 négyszögölön „közönséges évben" „a sarjura való tekintet nélkül" egy középszerű szekér széna termett. 20 SML, Úrbéri perek. Nagyatád. 21 SML, Birtokösszeírás, 1848-1849. 22 Uo. Úrbéri perek. Nagyatád. 23 Uo. Úrbéri perek. Nagyatád. 24 Uo. 1866. évi telekkönyv. 25 SML, Úrbéri peres iratok, Nagyatád/l79/urb. 859. sz. földkönyv. Az 1930. évi adatokra: Buries i.m. 40. o. 26 Reiszig i.m. 97. o. 27 Magyarország művelési ágak szerinti terjedelme és földjövedelme. Hivatalos adatok szerint a Nagyméltóságú Magyar Királyi Helytartótanács rendeletéből kimutatva. Budán, 1865. (Továbbiakban: Magyarország művelési ágak szerint. 1865.) 298, 299, 306, 307. p. - Fényes Elek: Magyarország ismertetése statisztikai, földirati s történelmi szempontból. Pesten, 1865.1. köt. 1. szakasz, 358. p. 28 1849. évi adatok forrását lásd a 21. jegyzetben. A magyar holdat úgy alakítottuk át katasztrális holddá, hogy számukat megszoroztuk 1200-zal és elosztottuk 1600-zal. 29 FényesE. i.m. 1865, adatai alapján végzett számítás. 30 Lásd 27. jegyzetet. 31 Fényes i.m. 1865, továbbá SML. Birtokösszeírás 1848-1849. 32 Lásd a 21. és a 27. jegyzetet. 33 Magyarország művelési ágak szerint (1865), Fényes i.m. 1865.1/1. 361, 363. p. 34 Csorba József: Somogy vármegye ismertetése. Pest, 1857,143. p. A mezőváros neve Attád formában szerepel, a gyógyszertárat - más forrás szerint - 1784-ben Csurgón alapították és onnan helyezték át - meg nem határozható időben - Nagyatádra. (Somogy vármegye, 225. p. ) 35 Csorba i.m. 148, 162. p. Érdekes, hogy Bodvica legközelebbi postaállomásaként nem Babócsát, hanem Berzencét jelöli meg. Nagyatád postaállomása ugyancsak Babócsa volt. 36 A Magyar Korona Országaiban az 1870. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei a hasznos házi állatok kimutatásával együtt. Pest, 1871, 588. p. 37 A népmozgalom főbb adatai községenként, 1828-1900. IV. köt. Budapest, 1975. Itt jegyzem meg, hogy a kötet összeállítói maguk is úgy értékelték munkájukat, hogy azok adatai elsősorban nagyobb területi egységekre vonatkozóan alkalmasak a változások mérésére, községi szinten kevésbé. (Uo. 12. p.) 38 Pesthy Frigyes: Helynévtár. Somogy m. 35. köt. 91. p. - 36. köt. 65. p. Itt jegyzem meg, hogy Henész és Kivadár adatai hiányoznak, illetve az utóbbit Bodvicával kapcsolatosan Tivadar néven említik, mint amely negyedórányira fekszik a községtől, s a nép nyelvén Betekintőpusztának nevezik. Gróf Somssich Adolf birtoka. 39 SML. Úrbéri perek. Nagyatád. 1847. évi ítélet, továbbá az 1866. júl. 9-én hitelesített telekkönyv. Az 1847. évi adatok részletes számítása szerint, tehát 1 úrbéri telekre számított 1200 négyszögöl beltelek, 22 magyar hold (1200 négyszögöl) szántóföld és 8 hold (900 2 IS