Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 25. (Kaposvár, 1994)

T. Mérey Klára: Nagyatád, a kisgazdamozgalom bölcsője (Első rész)

négyszögöl ) rét számításával az egy jobbágygazdára jutó terület 20 magyar hold. - Ha viszont 1866-ban nem vesszük figyelembe azt, hogy egy-egy birtoktest több tulajdonos nevén szerepel, és az összes 67 birtokos közt osztjuk el a feljegyzett paraszti terület mennyiségét, akkor 17,2 magyar hold az átlagosan egy főre jutó volt úrbéri telki föld mennyisége. 40 SML. Úrbéri perek. Nagyatád. Földkönyvek adatai alapján. 41 SML. Megyei Főnökség anyaga 1851,1852. Nagyatádi járás közmunka számadása az 1851/52. katonai évre. - Az igás napszám azt jelentette, hogy fogattal (ökörrel vagy lóval) kellett teljesíteni a napszámot, a gyalogos napszám csak kézi napszámot, tehát a munkaerőt, az embert jelentette, szerszám nélkül. 42 Közlekedési eszközök. Gazdasági Lapok, 1858. április 10—15. sz. 180-181. p. 43 SML. Megyei Főnökség. 1852/7746. sz. 1852. november 18-án kelt jelentés. 44 Somogy vármegye 76,114. p. 45 Uo. 535. p. 46 Fényes i.m. 1865. 302, 358. p.. 47 Magyar Törvénytár. 1869-1871. évi törvénycikkek. Budapest, 1896., 1871. XVIII. i.e. 280294. p. 48 V.o. 77 Mérey Klára: A dél-dunántúli települések egyenlőtlen fejlődésének okai a dualizmus idején, különös tekintettel a külterületi lakott helyekre. In.: MTA Dunántúli Tudományos Intézet Közlemények 30. sz. 114-115. p. 49 Somogy vármegye. 566. p. 50 A népmozgalom főbb adatai községenként 1828-1900. IV. köt. Bp., 1975. (KSH kiadv. ) 25. p. 51 Uo. 38., 39-, 56., 67., 74., 75. p. és Somogy vármegye 567. p. 52 A magyar korona országainak 1900. évi népszámlálása. Magyar Statisztikai Közlemények (továbbiakban: MSK.) 1. köt. Bp., 1902,117. p.-A magyar szent korona országainak 1910. évi népszámlálása. MSK. 12. köt. Bp., 1912. 53 Nagyatádi I lírlap - továbbiakban NI I. - 1907. nov. 14., 46. sz. 2. p. 54 A magyar szent korona országainak kivándorlása és visszavándorlása 1899-1913. MSK 67. köt. Bp., 1918, 58-59- p. A statisztikai feldolgozás akkori módja nem teszi lehetővé azt, hogy a kivándorlók számát településenként állapíthassuk meg. 55 NH. 1906. november 8., 2. sz. 3. p. Itt említem meg, hogy a nagyatádi járásból 412 fő, ebből Nagyatádból 24, Henészről 9, Kivadárról és Bodvicáról 2-2 kivándorlót jegyeztek fel 1906-ban kivándoroltként az évi adatok lezárása után. (NH. 1907. január 17., 4. p.) 56 A magyar szent korona országainak 1900. évi népszámlálása. MSK 2. köt. 230. p. A magyar szent korona országainak 1910. évi népszámlálása. MSK 48. köt. 66-67. p. Az „egyéb" kategóriában szerepelnek: a közszolgálat és szabad foglalkozásúak, a véderő, a napszámosok, a nyugdíjasok és tőkepénzesek, a házi cselédek és egyéb ismeretlen foglalkozásúak; mindenütt a kereső és eltartott lakosság együtt. 57 Vö. T. Mérey Klára: Városiasodó településtípusok a századfordulón Somogy megyei példák alapján. In.: Somogy megye múltjából. 1987. Kaposvár, 1987, 309. o. 58 MSK 1. köt. 116. p. - Uo. 12. köt. 34. p. 59 MSK 12. köt. 501. p. - A magyar szent korona országainak helységnévtára. 1913, Bp. 20. p. 60 A magyar korona országainak mezőgazdasági statisztikája. Bp. 1897, 1. köt. (Továbbiakban: Mezőgazd. statisztika. 1897.) 174-177. p. 61 Uo. II. köt. Gazdacímtár. Bp., 1897, 108. p. Részletesebb adatok: Magyarország földbirtokosai. Kiadó: Baross Károly, Bp., 1893, 573-574. p. 62 Somogy vármegye. 114. p. 63 Az úrbéri iratok között található egy átirat, amely szerint 1894 szeptemberében a járásbíró jelentést küld a törvényszéknek arról, hogy özvegy Melier Manóné sz. Hirsch Sarolta egy nagyatádi ingatlan telekkönyvezését kérte Meiler Manó soproni lakos hagyatékával kapcsolatban. (SML. Úrbéri peres irratok. Nagyatád). A birtokadatokra lásd a 62. jegyzetet. 64 SML. Úrbéri perek. Nagyatád. (1891. júl. 11-én készített közös birtokösszeírás. ) 65 Uo. az 1896-ban beadott kérelem (ügyvéd: Weisz Henrik). 1897. május 6-án Weinstein Ignác oki. mérnök által aláírt földkönyv szerint összesen 369 hold közös legelőből 15 hold 900 négyszögöl került a volt zsellérek birtokába, - papíron.