Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 25. (Kaposvár, 1994)
T. Mérey Klára: Nagyatád, a kisgazdamozgalom bölcsője (Első rész)
területének 6%-át jelenti. így csupán a határ 28%-a maradt meg beépített, illetve a mezőgazdaság számára hasznosítható területnek. Ha a határból levonjuk a „hasznavehetetlen"-ként feljegyzett területet, és ezt a maradványt elosztjuk a 327 kis „gazdaság" számával, akkor eredményként azt kapjuk, hogy Nagyatád határában egy-egy paraszti gazdaságra 4,8 kat. hold esett. Ez valóban meghökkentő adat, hiszen azt jelenti, hogy az 1866. évi telkenkénti 15,4 magyar holdas átlag parasztgazdaságonként 6,4 magyar hold átlagra süllyedt. Adataink lehetőséget adnak arra is, hogy Nagyatádon a parasztság vagyoni differenciálódását ebben az időszakban is nyomon kövessük. 1891 júliusában 120 tételben összeírták Nagyatádon azokat a birtokokat, amelyek nem az uradalomhoz tartoztak. Az egyik tétel a féltelkes jegyzői birtok volt. A paraszti tulajdonosok vagyoni viszonyai ekkor a következő képet mutatják: 64 egy egésztelkes gazda száma 3/4 telkes 6 2/4 telkes 26 3/8 telkes 13 1/4 telkes 51 zsellérek 23 119 Ebből az adatsorból világosan kitűnik, hogy a parasztság kezén levő föld szétdarabolódott, hiszen 25 évvel azelőtt még a féltelkesek száma volt a legnagyobb, s az 1890-es évek elején az átlag és a legnagyobb a negyedtelkesek száma. Meglepő a zsellérek megemelkedett száma, de még ennél is meglepőbb, hogy közülük kettőnek 3/8 kültelke volt, egynek 1/2 és négynek 1/4—1/4 telek volt. birtokában. Ezen összeírás ekkor azért készült, mert a somogyszob-barcsi helyiérdekű vasút számára 3,5 hold földet sajátítottak akkor ki a volt jobbágyok birtokából. Itt is, mint annyi más Somogy megyei településben, a vasút a volt jobbágyság területén vezetett át, a kipattanó szikrák a termés, s a mozdony a tarlón legelő állatok számára állandó veszélyforrást rejtve magában. A parasztságon belül tehát a vagyoni differenciálódás már eléggé élesen jelentkezik. A zsellérek elkülönülését a parasztságon belül még fokozta az a század végén Somogy egyes településeire meglehetősen jellemző esemény, amely szerint a volt úrbéres zsellérség 1896 decemberében kérelmezte azt, hogy Nagyatádon a számukra is kiosztott és közös legelőként használt területből hasítsák ki a járandóságukat, válasszák el a zsellérek legelőterületét a volt jobbbágygazdákétók Az utóbbiak nem ellenezték a zsellérek kérését, s beleegyeztek abba, hogy zsellértelkenként 1350 négyszögöl területet hasítsanak ki számukra. Mint ismeretes, 8 házas zsellér alkotott egy jobbágytelket - a törvény megállapítása szerint -, s minthogy telkenként 9 magyar hold járt, a zsellérek pontos járandóságát képezte az 1350 négyszögöl. A zsellérlegelőt tehát kimérték, de már a birtokívek felfektetésekor kiderült, hogy ezek egy részét volt jobbágygazdák vették meg a zsellértulajdonosoktól. A legelő feltörése újabb szántóterülethez juttatta a parasztokat, és ez ismét a vagyoni differenciálódást segítette elő Nagyatádon. Az utóbb Nagyatádhoz csatolt 3 település esetében nem rendelkezünk ilyen részletes adatokkal. A birtokosok száma és megoszlása mindamellett sokat elárul a