Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 25. (Kaposvár, 1994)

T. Mérey Klára: Nagyatád, a kisgazdamozgalom bölcsője (Első rész)

mindkét településben jóval felülmúlja Nagyatádét (Barcson 29-33%, Kaposváron 15-19 körül mozgott). Ábrán szemlélve adatainkat, azonnal kiugrik a nagy eltérés, e számok máris megadják az akkori Nagyatád helyét a megyében.' Ezek azonban mindössze a helyzetét határozzák meg, mintegy a csontvázat tárják elénk. Magát az „alakzatot" csak akkor tudjuk megállapítani, ha e számok mögött meghúzódó gazdasági hátteret is közelebbről szemügyre vesszük. így vázolhatjuk fel e nagy múltú település igazi arculatát századunk fordulóján. b) Mezőgazdaság Mint táblázatunkból láttuk, a mezőgazdaság Nagyatád népességének eltartásában viszonylag alárendelt szerepet játszott. Azt kell tehát elsőként megvizsgálnunk, hogy mi volt ennek az oka? aa ) Növénytermesztés Nagyatád határa 1900-ban és 1910-ben is 4876 kat. hold. Bodvica, Henész és Kivadár határa összesen 8750 kat. hold volt.

58 Az 1910-es években összeírták a községekhez tartozó nagyobb, népesebb pusztákat is, így tudjuk, hogy Nagyatádhoz 2 puszta tartozott ekkor: Döbrögpuszta és Péterpálmajor, amelynek 258 lakója volt, és egyéb kültelken összesen 116 lakos élt. Ezek - egy horvát kivételével mindannyian magyarok voltak. Bodvicának viszonylag szűk határa volt (1339 kat. hold), de Henészen a határhoz tartozott a nagy múltú Simongátpuszta, amelynek 1910-ben 300 lakosa volt (köztük 43 gyerek!), és ezek mindannyian magyarok voltak. Kivadár tipikusan „urasági puszta" maradt; a község nagy határában (3688 kat. hold) két „pusztát" találunk: Páczod- és Jánosházapusztát, ahol 200 lakost jegyeztek fel a népszámlálás alkalmával (mindannyian magyarok). Néhány évvel későbbi, de ugyanannak a népszámlálásnak anyagát feldolgozó forrás adatai szerint az 1910-es években Nagyatádhoz egy puszta és négy major tartozott (Döbrögpusztán 100-an laktak, Jánosmajorban, Margit- és Péterpálmajorban pedig 242-en). Bodvicához kapcsoltan is találunk egy pusztát: Barapusztán 64-en éltek. Henészhez 3 puszta tartozott (Felsőgörönd, Simongát, Újkútpuszta, összesen 386 lakossal). Kivadárhoz pedig 3 „külterület" tartozott (Boszintópuszta, Jánosháza és Páczodpuszta), amelyeken 216 lakos élt.'

9 Ezek az adatok is jelzik azt, hogy a határban nagybirtok van. Az 1895-ben készült mezőgazdasági statisztika további eligazítást ad. Eszerint Nagyatádon 1895ben 328 gazdaság volt, s ebből egy volt a 100 kat. holdnál nagyobb birtok, a többi kisbirtok.

60 A gazdacímtár tanúsága szerint Nagyatád 3234 kat. hold volt ekkor Meiler Manó tulajdonában. Nagyatád határának 66%-a, a szántóterületnek pedig 73%-a volt nagybirtok.

61 A nagybirtok tehát nemesi kézből polgári tulajdonos kezébe került át, s 1865. évi úri birtokhoz képest 137 holddal csökkent. Melier Manóról keveset tudunk, ő is egyike volt azoknak a tulajdonosoknak, akikről a Somogy megye monográfiáját író szerző úgy emlékezett meg, hogy 1856-tól a nagyatádi nagybirtok „többször cserélt gazdát."

6 Az bizonyos, hogy az egykori nemesi birtok akkor már polgári tulajdonba került.

63 Ugyancsak e század végi felmérésből tudjuk, hogy az 1890-es években 324 hold a nagyatádi gazdák közös tulajdonában volt, amiből 310 hold volt erdő. Ezt a területet nyilvánvalóan közös legelőként hasznosították elsősorban. Ez a határ