Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 25. (Kaposvár, 1994)

T. Mérey Klára: Nagyatád, a kisgazdamozgalom bölcsője (Első rész)

A népesség foglalkozás szerinti megosztása Nagyatádon és az utóbbi hozzácsatolt településekben

56 5. sz. táblázat Lakosság MezőgazBányáIpar KereskeKözleEgyéb Település összesen daság szat delem, kedés hitelélet népesség száma 1900-ban Nagyatád 3441 1044 1134 189 63 1011 Bodvica 585 533 26 4 7 15 I lenész 802 562 100 15 125 Kivadár 497 425 39 33 Összesen 5325 2564 1299 193 85 1184 1910-ben Nagyatád 3753 1037 1407 266 93 950 Bodvica 658 509 59 8 21 61 Henész 821 604 93 ] 12 111 Kivadár 508 436 43 29 Összesen 5740 2586 — 1602 275 126 1151 A táblázat adatait elemezve elsőként az tűnik fel, hogy Nagyatád lakosságának aránylag milyen kis százaléka él mezőgazdaságból, eltérően az utóbb hozzácsatolt hajdani két jobbágyfalu, illetve „puszta" népességének foglalkozási struktúrájától. Ez utóbbiakban a mezőgazdaságból élők száma és aránya magas (74-86% ). Ugyanakkor Nagyatádon 1900-ban a lakosságnak 30%-át, 1910-ben pedig 28%-át tartotta csak el a mezőgazdaság. Az iparból élők aránya viszont Nagyatádon a századfordulón 33%, illetve 10 évvel később 38%-a volt a népességnek. A kereskedelem, hitelélet, a közlekedés a lakosság 8, illetve 1910-ben 9%-ának adott megélhetést, szemben a három másik településsel, ahol a lakosságnak 1-4%-át tartotta el ez a három foglalkozási kategória, illetve Kivadáron egyáltalán nem találunk közlekedés vagy kereskedelem területén dolgozó lakost. Ezek a számok csak akkor adnak Nagyatádról igazi és értékelhető képet, ha más települések hasonló adataival vetjük össze azokat. A megyében 1900-ban a lakosság 75,1910-ben 72%-a élt a mezőgazdaságból, az iparból élők aránya 11, illetve 14%, a kereskedelem és a közlekedés a népesség 4-5% -ának adott kenyeret. A megyéhez képest tehát Nagyatád iparosodó település, amelyben a kereskedelem és a közlekedés is a megyei átlagon felüli népesség eltartója. De vizsgáljuk meg most a megyeszékhelyet és egy határszéli, kiemelten jó közlekedési hálózattal rendelkező településnek: Barcsnak adatait. Mindkét településben a mezőgazdasági népesség aránya alacsonyabb, mint Nagyatádon (bár Barcsé csak alig valamivel), az ipari népesség aránya mindkettőben ugyancsak alacsonyabb (Barcson pl. 1910-ben csak 24%, Kaposváron 36%, mint láttuk, Nagyatádon ugyanakkor 38%!). A kereskedelemből és a közlekedésből élők aránya azonban