Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 25. (Kaposvár, 1994)
T. Mérey Klára: Nagyatád, a kisgazdamozgalom bölcsője (Első rész)
kolostor és a plébánia szerepel, hanem az is, hogy a járási orvos Nagyatádon lakik, ahol patika is van! 3 ' 1 A másik két településsel kapcsolatosan a főorvos Bodviczánál azt jegyezte meg, hogy az egyházilag Nagyatádhoz tartozik, határában négy puszta van, amelyeknek lakóival együtt számítva népessége 790 fő. (Ez az adat, minthogy a nagy uradalmi pusztán lakók száma is benne van, a Fényes geográphiai szótárában Bodviczán lakóként feljegyzett 370 fővel - reálisan - nem összehasonlítható.) Henészen, amely Nagyatád „tőszomszédságában" van - mint Csorba írta - 341 katolikus élt, ami azt jelenti, hogy Fényes Elek által az 1840-es évekre vonatkozóan közölt népességadathoz képest ebben a faluban az eltelt kb. 10 év folyamán, mindössze 3 fővel szaporodott a lakosság. A legközelebbi postaállomás Babócsán volt, mintegy háromórányira a falutól. 35 Az első hivatalos és viszonylag pontosnak tekinthető népszámlálás név szerint közli a 2 ezer lakosnál többet számláló települések népességszámát. Ebből kiderül, hogy Nagyatád mezővárosban már 1857-ben, az önkényuralom idejében végzett népösszeírás tanúsága szerint a lakosság száma meghaladta a kétezer főt (2081 lakos volt.) 1869-ben ez a szám már 2504 fő, vagyis a mezőváros népességének száma nőtt, jelentősége tehát nem csökkent. 36 S mit mondanak az anyakönyvek adatai alapján készített olyan lakosságfelmérések, amelyek a mai Nagyatád területének lakosságszámát kísérik végig a múlt egy-egy időpontjában a XIX. század folyamán? A népességszáma (vallási megoszlásban)Nagyatád mai területén^ 3. sz. táblázat Év Katolikus ReforEvangéIzraelita GörögÖsszesen mátus likus katolius 1836-ban 1693 32 — 64 — 1789 fő 1870-ben 3480 152 9 384 4025 fő 1890-ben 4197 281 49 426 1 4954 fő A forradalom és szabadságharc leverése és az önkényuralom nehéz évei alatt tehát a mezőváros lakosságának száma több mint a kétszeresére nőtt, és az előbb már áttekintett hivatalos népszámlálás adatainál is lényegesen magasabb, amit nyilván az utóbb hozzácsatolt volt jobbágytelepülések és Kivadár adatai emeltek. Feltehetően az akkor kiépülő nagybirtoküzemekkel kapcsolatban a majorságok lakosságának számbeli növekedése is meghúzódik ezen adat mögött. Nem térve ki az összevont adatok hitelességére és bírálatára, itt csupán azt a tanulságot kívánjuk levonni, hogy Nagyatád és környéke - lakosságának számát tekintve - gyarapodott, s ez fejlődésének egyik bizonyítéka. A népesség vallási megoszlását tekintve igen figyelemre méltó az izraelita lakosság számának nagyarányú megnövekedése. Ennek a népcsoportnak erősödése ugyanis ebben az időben mindig a kereskedelem növekedését jelentette, s bizonyos fokig az ipar (elsősorban a vendéglátóipar) jelentőségét húzta alá. A vendégfogadók, kocsmák bérlőjeként gyakran találunk izraelitákat és görögöket ezen a területen is. A mezőváros gazdasági központi szerepkörének erősödése olvasható le tehát abból
