Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 24. (Kaposvár, 1993)
Szántó László: Az 1956-os forradalom somogyi eseményeinek történeti forrásai
engedélyek vagy a Szabad Somogy Rádió helyébe léptetett Kaposvári Rádió hírszövegei alatt olvasható orosz nyelvű engedélyezés. Ugyanezt bizonyítja az a tény, hogy a megyei pártbizottság értekezletein és testületi ülésein részt vett a megszállókat képviselő szovjet tiszt az első hónapokban. A politikai perek aktáiban őrzött kihallgatási jegyzőkönyvekből értesülhetünk arról, hogy a szovjet alakulatok mely napokon szállták meg a megye nagyobb településeit, továbbá arról, hogy milyen tömeges letartóztatást hajtottak végre nyilvánvalóan magyar közreműködők segítségével. Sőt arról is tudomást szerezhetünk, hogy az őrizetbe vettek egy részét az akitori Kárpát-Ukrajnába hurcolták, s csak karácsony előtt engedték haza. Az 1956. november 5-én ismét Somogyi Néplap néven megjelenő helyi újság ismerteti a szovjet „segítségnyújtás” tényét és az azzal összefüggő központi és helyi közleményeket és felhívásokat. A Kádár-kormány megtorló politikájának megyei történéseit tükröző források ismertetése előtt érdemes szemügyre venni azt a kérdést, hogy a forradalom fegyveres leverése nyomán kialakult politikai és gazdasági helyzetről milyen forrásokból tájékozódhatunk. A megyei, a kaposvári pártbizottság és a megyei tanács, valamint egy-két járási tanács vezetőségi iratanyagaiban maradtak fenn olyan információs jelentések, amelyek támpontul szolgálhatnak a korabeli helyzet és a lakosság hangulatának feltárásához. A testületi jegyzőkönyvek a hatalom pacifikáló intézkedéseinek helyi végrehajtását tükrözik, egyéb vonatkozásban minimális információt tartalmaznak. Bizonyos mértékig kivételt képeznek a községi tanácsi jegyzőkönyvek, amelyek egy részéből nyomon követhető a forradalmi bizottságok (nemzeti tanácsok) utóélete. Arról is tájékozódhatunk a községi jegyzőkönyvek többségéből, hogy a falusi társadalom milyen megelégedetten vette tudomásul a begyűjtés eltörlését és a kolhoz típusú tsz-ek felbomlását, s mennyire bízott a paraszti magángazdálkodás helyreállításában. A forradalom utóhatása tükröződik ezekből a forrásokból akkor is, amikor a demokratikus jogok gyakorlása iránti igényt fogalmazták meg gyakorta a tanácsülések hozzászólói. A megtorlás folyamatáról ismert, hogy kezdetben a karhatalmista akcióknak volt döntő szerepe, majd később, ahogy a párturalom konszolidálódott, előtérbe került a rendőrhatósági és bírósági büntető eljárások eszközrendszere. Az előbbiekről meglehetősen kevés adat található a különféle iratanyagokban, bár pl. a megyei párt-vb megtárgyalta a karhatalom helyzetének kérdését. A politikai perek vádlottjainak kihallgatási jegyzőkönyveiből, továbbá egy-egy községi tanácsülési vagy párttaggyűlési jegyzőkönyvben rögzített tiltakozásból szerezhetünk tudomást a karhatalmisták akcióiról. Ebben a tekintetben a tanácsi, ill. a pártszervek intézkedési ügyiratai még szegényesebb, bár néhány konkrét akcióra utaló információval szolgálnak. A november közepétől Somogyország néven megjelentetett pártlapban - ami természetesen érthető - még kevesebb adat található a karhatalmisták tevékenységéről.27 A rendőrhatósági és bírósági büntetőeljárásokról a megyei polgári bíróság és a Kaposvári Katonai Bíróság perirataiból tájékozódhatnak majdan a téma kutatói. A rendőrhatósági eljárásokról, mindenekelőtt a politikai indítékú internálásokról, az időleges őrizetbe vételekről és a bírósági szakaszig el nem jutott nyomozati eljárásokról csak közvetett források maradtak a megye levéltárában, ill. irattáraiban. A Belügyminisztérium irattáraiban őrzött somogyi vonatkozású rendőrkapitánysági iratokban folytatandó kutatással tárhatók csak fel az említett intézkedéseket rögzítő elsődleges források. A bírósági iratok kapcsán meg kell jegyezni, hogy hiányoznak az 380
