Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 24. (Kaposvár, 1993)
Szántó László: Az 1956-os forradalom somogyi eseményeinek történeti forrásai
ún. elnöki iratok, amelyek pedig forrásként szolgálhatnának az igazságügyi szerveket presszionáló politikai akarat megyei hatásairól. A politikai perek anyagainak tanulmányozásával feltárhatók a megtorlás politikájának fontos megyei sajátosságai, továbbá közvetett forrásként számos információt nyújtanak pl. az ún. közbiztonsági őrizetbe vételekről, vagyis köznyelven szólva internálásokról. Ez utóbbival kapcsolatosan megemlítendő, hogy nem kevés községi tanács ügyiratai között maradtak fenn erről szóló értesítések, de távolról sem tekinthetők teljes körűnek a rendelkezésre álló források. Az adminisztratív megtorlás „kifinomultabb” módszerét képezték a tanácsi és pártszervekben, valamint a különféle munkahelyeken indított fegyelmi eljárások, amelyek ügyiratainak előfordulási helyéről már szóltunk az előző fejezetben. A megfélemlítés ezen dokumentumai közül a fellebbezési ügyek aktái bírnak nagyobb forrásértékkel, hiszen ezekből elég alaposan tanulmányozhatók az eljárások során alkalmazott politikai szempontok és módszerek, s ez utóbbiak hatása az egyén és a mikrokörnyezet erkölcsi és politikai állapotára. Talán éppen ebben az összefüggésben érdemesek a figyelmünkre a pártiratok körében nagy számban fennmaradt panaszügyes iratok, melyek alapján jól megrajzolható, hogy a társadalom arculatát milyen módon befolyásolták a megtorlásnak az élet minden területére kiterjedő intézkedései. Ennek kapcsán is felvetődik az a kérdés, hogy a helyi újság mennyiben szolgál történeti forrásként e folyamat feltárása szempontjából. Az 1957 közepéig terjedő időszakban elő-előfordult, hogy a megyei lap beszámolt a bírósági eljárásokról, de összességében csak az ügyek töredékéről van szó, s ez nyilván természetesnek tekinthető az egyeduralmat birtokló párt helyi újságja esetében. Ennél fogva a még kényesebb témának minősülő alkalmi letartóztatások és az internálások esetében semmiféle forrásértéke nincs a sajtónak. 2. A forradalom meghamisításának megyei történeti forrásait bemutatva röviden foglalkozni kívánunk a testületi ülések jegyzőkönyveivel, a korábban már többször hivatkozott különféle jelentések egy-két fajtájával, továbbá a sajtóval és egy helyi kiadvánnyal. A megyei, a városi és járási párt- és tanácsi szervek jegyzőkönyveit tanulmányozva elég plasztikusan érzékelhető a torzítás és hamisítás folyamatának kibontakozása és eluralkodása megyei viszonylatban. Kezdetben csak bizonyos napirendi pontok és a szokásos vezetői beszámolók megvitatásakor esett szó az október-novemberi eseményekről, majd később, 1957 tavaszától szinte minden fontos napirendi pont előterjesztése során az „ellenforradalom” okozta hatások bemutatása volt a kiinduló pont. A történtek központilag gerjesztett és vezérelt meghamisítása természetesen nem azonos hatást váltott ki a helyi közvéleményben, amiről a kérdés majdani kutatói érdekes adatokat gyűjthetnek a községi... stb. testületi jegyzőkönyvek tanulmányozása során. Nem lesz érdektelen ebben az összefüggésben a párt- és tanácsi szervek jegyzőkönyveinek összehasonlító elemzése sem. Az események fokozatosan kibontakozó meghamisításának, majd teljes átértékelésének pregnáns helyi dokumentumai a korábban már többször hivatkozott jelentések és visszaemlékezések. Forrásértéküket elsősorban az adja, hogy tudósítanak a jelzett folyamat helyi kibontakozásáról és kiteljesedéséről. A különféle iratcsoportokban fennmaradt jelentések keletkezésének időszaka 1956. december végétől 1957 áprilisáig terjed ki. A beszámolók elkészítéséhez kiküldött decemberi körlevél szempontjaiban még csak burkoltan van jelen az októberi eseményekhez 381
