Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 24. (Kaposvár, 1993)
Szita László: Az 1687. évi török elleni hadjárat a haditudósítások tükrében
4 Ostromfal = Tulajdonképpen 1687-ben emelt hatalmas földsáncokról van szó. 5 Nagyon fontos adatnak kell tartanunk ezen tudósítást. Kistót-falu Villánytól délre pár ezer méterre feküdt, ahol a harc centruma volt egy darabig 1687. augusztus 14-én. Tehát korábbi megállapításaink, hogy az ún. Nagyharsányi csata valójában a Harsány-hegytől délkeletre, a mai Villány térségében és attól dél-délnyugati irányban zajlott. Kistótfalu természetesen nem azonos a mai Kistótfaluval, mert az teljesen más irányban, a Szársomlyótól északra fekszik. Lásd erre részletesen Szita tAszló. Újabb adatok az 1687. évi török elleni hadjárat történetéhez. Baranyai Helytörténetírás 1989. Baranya Megyei Levéltár Évkönyve. Pécs, 1989. Klny. 6 Pontosabban Mohács és Harsány-hegy közötti térségben voltak. lásd erre vonatkozóan Szita László-. Tobias von Hasslingen báró, vezérőrnagy hadseg főszállá,■»mester parancskönyve és hadinaplója az 1687. évi hadjáratról. Budától Belgrádig. Pécs, 1987.196-199. p. Valóban 28-án csatlakozott Baden-Durlach, Karl Gustav őrgróf, vezérőrnagy, a sváb csapatokkal a fősereghez. Uo. 1687. augusztus 30. Haditudósítás a Harsány-hegy mellett vívott döntő csatáról „RELATION A HARSÁNY-HEGYNÉL VÉGBEMENT CSATÁRÓL, 1687. augusztus 12-én. Tudott, hogy valahányszor az ellenséggel a Herceg csatába akart (keveredni) bocsátkozni, az mindig visszavonult, és mindjárt kezdetben Eszéken egy erős és háromszoros sánc mögött foglalt állást, úgy, hogy nem lehetett hozzáférni. A nagy- vezír ezt győzelemként fogta fel és úgy Konstantinápolyba, mint pedig más várak parancsnokainak úgy adta tudtul, hogy immár legyőzte a keresztény fegyvereket és miután fordult a kocka, abban a helyzetben van, hogy most kedve szerint szabhatja meg a békefeltételeket, - vagy a háborút az eddiginél nagyobb szerencsével folytathatja.1 Ezzel szemben a mieink nem tartanak semmit a nagyvezír terjesztette elgondolásról, hanem inkább sajnálják, hogy ezáltal azok a hadműveletek tolódtak el, melyekre a hadjárat kezdetétől fogva szándékuk irányult. Ezt azonban csak akkor lehet végrehajtani, ha az ellenséget megvertük. Végül a magas tábornoki kar elhatározta, hogy valamelyest visszavonul és egyidejűleg azt a látszatot kelti, mintha egy másik várat akarna megostromolni, hogy ezáltal az ellenséget kicsalogassa reteszállásaiból és az előtte lévő mocsarakat elhagyva, bennünket oda kövessen, ahol a hadműveletet végre akarjuk hajtani; ezt megelőzően azonban jónak találták, hogy ismét a Drávához vonuljanak abban a reményben, hogy megütközhet az ellenséggel, avagy - ha ez nem sikerül - arra utasítják Siklós helyőrségét, hogy lőszerével együtt onnan kivonuljon, s akkor a várat lerombolhatja. Ez a vár u.i. a kémjelentések szerint igen erős, de ez esetben nem tudná magát tartani. Ilymódon e hó 10-én Mohács környékéről a hadsereg felkerekedett, és kétnapos menet után Harsány-hegy lábához ért, mialatt az ellenség az útközben lévő bozótosban itt-ott mutatkozott, és nyugtalanítani akart, de nem tudta a menetünket meggátolni. Az említett hegyet 5-6000 török tartotta megszállva, kik az önkénteseinket és elővédcsapatainkat le akarta kötni. Azonban a lotaringiai herceg által velük szembeállított jobbszárnyukkal nem akartak összeütközni, így csak néhány horvát 71
