Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 24. (Kaposvár, 1993)
Szita László: Az 1687. évi török elleni hadjárat a haditudósítások tükrében
Tehát az egyes kormányoknak, a haditanácsnak, a fővezéreknek és hadseregek haditanácsának érdekei is azt kívánták, hogy gyorsan kapjon a közvélemény híradást a hátországban. A lapok fenntartóinak rendkívüli érdeke fűződött a politikai érdekeken túl ahhoz is, hogy a haditudósítások frissek, elevenek, az olvasóik számára izgalmas olvasmányok legyenek. A bajor választófejedelem szolgálatában (- a kiváló hadvezér nagy súlyt helyezett arra, hogy tetteit gyorsan és hitelesen, de kiszínezve írják meg —) tizenkét tábori tudósító működött az 1687. évi magyarországi és az 1688. évi belgrádi hadjáratok idején.4 Ismerünk olyan adatokat, amelyek szerint a fejedelemségekben külön hivatal irányította a sajtót, ennek a működését, a foglalkoztatott tudósítók (újságírók) neveit, sőt fizetésüket, kötelezettségeiket tartalmazó utasításaikat stb.3 Kutatásaink során a következő újságokban végeztünk feltárást a hadjáratokra vonatkozóan: Frankfurt a.M. jelent meg 1615-1690 között a Frankfurter Post-zeitung, amely a háború idején 1683-1690 között „Ordentliche Wöchentliche Post-Zeitungen” címen tudósított a frontokról, de volt Konstantinápolyban is ügynöke, tudósítója. Münchenből az „Ordentliche Wöchentliche Post-Zeitungen” címen 1629-1700 között kiadott újságnak a háború alatt Johan Lucas Straub irányításával megjelenő számait ismerjük. A Salzburgban megjelenő, és negyed századon keresztül ismert és kedvelt lap volt a „Wöchentliche Ordinari Post-Zeitungen”, amelyet egyébként 1686-1699 között részletesen feltártunk és háborús tudósításait feldolgoztuk, mivel igen részletes haditudósításokat közölt eredeti hírekkel és elemzésekkel szűkebb hazánk a Délkelet-Dunántúl, s azon belül is Baranya, Somogy és Tolna megyék térségében folyó hadieseményekről. Mind Károly lotharingiai herceg fővezért, de Miksa Emanuel bajor választófejedelem fővezért, majd Lajos Vilmos őrgróf Baaden választófejedelmét és a szövetséges csapatok fővezérét erősen foglalkoztatta az újság. Nevezettek hadiiratai között több utalás van arra vonatkozóan, hogy a könyvnyomtató és könyvkereskedő Mayrs famíliával voltak kapcsolatban. Baptist Mayrs haditudósítója elkísérte Baadeni őrgrófot és altábornagyot az 1688. évi hadjárataira. így érthető, hogy az újság 1687-ben is, de az 1688. évi hadjáratban folyamatosan közölte a levéltári kutatásaim során előkerült „Baadeni hadinaplót”, méghozzá szó szerint megegyezően, kommentár nélkül. Hasonlóképpen Miksa Emanuel a Journállal volt ilyen kapcsolatban, mert a bajor hadsereg „menet naplóját” több újság közölte, s a szövegét összehasonlítva az újságokban közöltekkel megállapítható, hogy a parancskönyvek, az ún. „Marsch Zettel” szövege teljes mértékben megegyezik, s az eredeti dokumentum után másfél héttel már a sajtóban megjelent. Frankfurt a.M-ban 1677-1693 között jelent meg ajournal. A hadiesemények kutatása szempontjából kiemelkedő objektivitást és pontosságot mutat; külön növeli jelentőségét, hogy hetente kétszer adták ki, és így nagyon sok olyan részletes haditudósítás jelent meg, amelyet más forrásból egyáltalán nem is ismerhettünk meg; a nyomdász- és kereskedőcsalád Fornheck volt. A háború alatt néhány adat lelhető fel a müncheni választófejedelmi iratok közt, amely arra enged következtetni, hogy Miksa Emanuel közvetlen kapcsolatban volt a kiadóval. Nem véletlen, hogy a legtöbb tudósítás, amely személyes jellegű, rendszerint a hadvezéri tettek külön kiemelésével foglalkozik, Miksa Emanuelről keletkezett, háttérbe szorítva a fővezér és a császár személyét is.6 49 I SOMOGY MSGYa LEVÉLTÁR ji NAGYíicRKí OSZTÁLY KŐKYVIÁÍto | j ~:;7~7-----TTTT------1
