Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 24. (Kaposvár, 1993)
Szita László: Az 1687. évi török elleni hadjárat a haditudósítások tükrében
A hadjáratok első számú tudósítója a Bécsben kiadott Europaeische Zeitung volt, amely a császári udvar és a haditanács szócsöve, továbbá a kis szemelvénygyűjteményünkben is sokat szereplő „Mercurii Relation, oder Wöchentliche Reichs Ordinari Zeitungen”. Legrészletesebb haditudósító és eredeti dokumentumokat (hadinapló, fővezéri, tábornoki jelentések stb.) közlő újság az ugyancsak Bécsben kiadott „Extract-Schreiben”, amely alcímében mindig kiemelte a magyarországi hadiesemények aktuális mozzanatait. S mint ezt más tanulmányunkban sikerült kimutatni, ez a lap annak ellenére, hogy Bécsben készült és legközelebb állt a birodalmi haditanácsi körökhöz, a legnagyobb tárgyilagosságot mutatja. Alig kommentál, annál inkább terjedelmes egykorú hadidokumentációt közöl, futárai, helyi tudósítói, tábornokokkal való levelezés útján. Gyakran jelent meg benne olyan levél, amelyet levéltári kutatásunk során a bécsi hadilevéltárban azután felleltünk.7 A haditanács, a császári udvar naponta fogadott több tucat főtisztet, pénzember (Oppenheimert többször személyesen), akik által hozott híreket vagy dokumentumokat, ha ezt célszerűnek látták, a bécsi sajtó részére átadták és az eredetiben közölte. Természetesen azok az újságok, amelyek nem tudtak hozzájutni a hadieseményekhez első kézből, ritkán hivatkozva más lapokra, továbbították a híreket. Vagy úgy állították be, mintha saját eredeti tudósításaik lennének. Az egykorú olvasó nyilván nem láthatta ezt, csak,, ma a kutató, szöveg-összehasonlító módszere mutatja ki a plagizálást, eléggé könnyen megállapítva az eredeti, az első és közvetlen hírszerzést. Nem ritkán a híranyag átvételében keletkezett apróbb tévedések is elárulják, ki volt a valóban tudósítást felhasználó kiadó és ki vette át a híranyagot. A „Somogy megye múltjából” szerkesztője tette lehetővé, hogy az évkönyv hasábjain sajtókutatásunk eredményeit más témában reprezentálhassuk.8 Már ott is jeleztük, hogy kutatás-módszertani eredményként könyvelhető el, hogy a sajtó haditudósításai olyan eseményekre, részletekre, személyekre stb. adnak nagyon részletes anyagot, amelyek alig vagy egyáltalán nem találhatók levéltári iratok, hadiiratok áttanulmányozása után. A haditudósító minden apró eseményt is felderített, amely kalandos kiszínezése ellenére is az események részletes rekonstrukcióját teszi lehetővé. A háború fő eseményei mellett, a mellékhadszíntereken is folyt a permanens háború, ezeket csak a sajtó hasábjairól ismerhetjük meg. Végül szólnunk kell arról, hogy a német és olasz nyelvű sajtó eléggé részletes feltárása és ismerete alapján látható az a tartalmi változás, amit maga a háború okozott. Bécs megtámadását követően az európai közvélemény érdeklődése fokozatosan a török elleni háború irányába terelődött. Természetesen nem kis szerepe volt ebben magának a sajtónak. Szinte minden kérdés háttérbe szorult, de ahogy elcsendesültek a harcok, ismét a császári és fejedelmi udvarok belső vallásos élete, s az uralkodókörök életmódja jelenik meg. A vadászatok, a nagy házasságok kicirkal- mazott részletei, a pénzvilág eseményei, kisebb részben a perifériák, így Erdély, Szerbia, a tatárokról és egyéb népekről készült exkluzív leírások, valamint az égi jelek leírása. Az évente megújuló hadjáratok azután egy csapásra átveszik a fő helyet és terjedelmet. Két nagy kötetet jelentettünk meg az 1687. évi hadjáratról. A sajtó kutatását azonban csak most végeztük el. Rövid közleményünkben a hadjáratra vonatkozóan egy csokorba kötöttünk olyan eseményekről készült haditudósításokat, amelyek levéltári forrásokban már hét évvel ezelőtt részletesen bemutattunk. Most olyan 50
