Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 24. (Kaposvár, 1993)
Függelék
Elismeréssel szólt arról, hogy a szakterület e rendezvény révén széles körű, nem csak a szakmai közvélemény érdeklődésére tarthat számot, hiszen ez alkalommal a legkülönfélébb tudományágak, a történettudomány, agrártudomány, orvostudomány és jogtudomány hazai és helyi reprezentánsait is a résztvevők soraiban üdvözölhettük. A megyegyűlés elnöke megnyitójában hangsúlyozta, hogy a kultúrára, a tudományra a legnehezebb körülmények között is áldozni kell. A köz szolgálatát vállalóknak ez mindenkor fontos feladata és felelőssége. A politikának is érdeke, hogy a megfelelő feltételeket biztosítsa, hiszen a kultúra és a tudomány a politikát is szolgálja, de óvni kell attól, hogy a mindenkori politika kiszolgálója legyen. Történelmünk tudományos igényű feltárása nem csak azért fontos, hogy múltunkat megismerhessük általa, de okuljunk is belőle, hogy a szomorú sorsfordulókat ne kelljen újból átélni. A Levéltári Nap előadója, Kosáry Domokos akadémikus, Európa modellje és Magyarország címmel tartott előadást a nagyszámú hallgatóságnak. Mint mondotta, örömmel tett eleget e jelentős múlttal rendelkező kulturális vállalkozás meghívásának, napjainkban éppen az ilyen alkalmakra, vitafórumokra, közös beszélgetésekre van a legnagyobb szükség. Tapasztalata szerint a magyar szakmai értelmiség az ország minden pontján hallatja a szavát. Bizonyítéka ez annak, hogy nem sikerült a magyar kultúra és a történelem kontinuitását megszakítani. Olyan belső szellemi, kulturális és erkölcsi értékek maradtak fenn, amelyek a továbblépéshez és az újjáépítéshez alapul szolgálhatnak. A gazdasági nehézségek ellenére bizakodónak kell lennünk, mert ez az ország történelme során csaknem mindig többet áldozott a kultúrára, mint a többi, nála sokkal gazdagabbak. A legnagyobb veszélyt nem is az anyagi lehetőségek hiányában kell látnunk, sokkal nagyobb fenyegetést jelent az a morális és intellektuális sokkhatás, amely a népünket az elmúlt évtizedekben - történelme során nem először - érte. Ha mindez abban nyilvánul meg, hogy bizonyos alapvető kérdéseket racionális, higgadt megközelítés helyett indulati alapokon kezdünk megvitatni, ahogy ez 1849 után is történt, akkor következményei népünk további sorsára nézve beláthatatlanok. A történelmi példánál maradva: amikor 1867-ben Magyarországnak a legtöbb lehetősége nyílt az Európához való csatlakozásra, akkor az indulatok légkörében felnövő nemzedék a lényeges társadalmi problémák helyett a közjogi kérdéseken vitatkozott. Az 1849-et követő sokkhatás következménye érződött a XX. század elején és rontotta esélyeinket az I. világháború végén. A sokkhatássorozat a két világháború és az azt követő időszakban tovább folytatódott. Ezért ma félő, hogy újból az indulatok vezetnek majd bennünket a józan, megfontolt cselekvés helyett, pedig az értékes magyar hagyományokat kellene szem előtt tartani. A történelem nem pusztán a mindennapi eseményekben fejeződik ki, ez csak a rövid időtartamú dolgokra érvényes. Európa történetében sem a rövid lejáratú események a meghatározók, hanem azok a főbb tendenciák, melyeket legjobban egy történeti modell segítségével vázolhatunk fel. Ha elfogadjuk, hogy Európa története nem a puszta véletlen dolga, hanem modellizálha- tó, akkor a magyar történelem nem értelmezhető ettől függetlenül, csakis e modellbe beleillesztve. Európa az emberiség történetében kialakult kultúrák egyike, amelyeknek voltak speciális jellemzői. Nem minden európai kultúra mozog azonos színvonalon, s megy át azonos fejlődési fokozatokon, ahogy' azt a múlt századi Európa-centrikus felfogás állította. Európát két dolog különböztette meg a többi emberi kultúrától. Expanzívabb volt, annak esetenként durva és kegyetlen vonásaival, de ugyanakkor Európa értékeit is közvetítette, elősegítette a jogi, politikai normák alkotmányos, demokratikus berendezés elterjedését. A másik különbség: Európában alakult ki a polgári tőkés fejlődés és a polgári szabadságjog és demokratikus jog rendszere, másutt nem. 404
