Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 24. (Kaposvár, 1993)

Deák Varga Dénes: Hol rejtőzik Kaposvár vára?

3■ ábra. Kaposvár vára Hoss József idézett művéből

Úgy gondolom, a fennmaradt ábrázolások tanulmányozása és értelmezése a vár kutatása során rendkívül fontos. A szerző nevének ismerete hiányában a továbbiakban részemről „Hoss-féle metszetnek” titulált képen én nyomát sem látom idealizálási szándéknak, azaz a lehetségesnél nagyobb vagy szebb vár megjelenítésének. A metszet egy kisméretű várkastélyt ábrázol, mellette egy zsúfolt, rendezetlen településsel, amit viszonylag gyenge falak és vizesárok ölel körül. Az ábra tökéletesen megfelel a korabeli várábrázolások gyakorlatának. (Ugyan mi célja lett volna az idealizálásnak? Hiszen nem útikönyvet illusztrált és nem bulvárlapok számára készült. A korabeli művész, vagy inkább mérnök, esetleg tiszt, netán mindhárom egy személyben, vajon mi célból idealizálna bármit az ellenség által megszállt területen? Ma e tevékenységet felderítésnek, kémkedésnek nevezik, és a csúcstechnika vívmányai bevezetésével űzik halálos komolysággal.)

A „Hoss-féle metszet” mai szemmel is szép teljesítmény, ugyanis a sík terepen észlelteket madártávlati perspektívába helyezi. Természetesen nem fotográfiai hitelességgel, de azért igen alapos részletességgel és rajztechnikai tudással. A metszeten látható A, B, C, D betűk (a C a B-től jobbra fent, az öreg toronytól balra lévő sötét foltban rejtőzik) arra utalnak, hogy a képhez magyarázó szöveg is tartozott, nyilván katonai szakértők számára.

A képet szerintem Hoss József tévesen datálta a XVII. sz. végére, szerintem valószínűbb a XVT-XVII. sz. fordulójára keltezni. Úgy vélem, a kép a magyarok által a XVI. sz. elején épített és 1555-ben a törökök által elfoglalt várost ábrázolja keleti-délkeleti nézetből. Világosan felismerhető az alaprajzról ismert várkastély - belső vár négyszöge a kiemelkedő lakótoronnyal és az északkeleti hengeres saroktoronnyal, valamint az északnyugati belső saroktoronnyal. A várkastély keleti

35