Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 24. (Kaposvár, 1993)

Deák Varga Dénes: Hol rejtőzik Kaposvár vára?

bejárata a leírásokkal összhangban áll. A belső várat keskeny vizesárok és palánk is övezi. A belső vár melletti, kelet felé elnyúló település sok középkori vonással rendelkezik, de egy dzsámi és minaret már a kezdetét vevő török berendezkedésre utal. Háttérben a Kecel-hegy dombvonulata látható, a korabeli stilizálásnak megfelelően. A város körül vizesárok, tőle délkeletre a Kapos folyó látható. Talán magyarázatot kíván a Kapos ábrázolása: a folyó ekkoriban köztudottan egy több száz méter széles ingoványos lapályon kanyargóit, a folyó ábrázolása nyilván stilizált, a lényegre utaló. A vár körüli mocsár szélén viszont ugyancsak egy mesterségesen mélyített, karbantartott vizesárok található, mely a vizét a Kapos mocsarából nyerte. Csupán kelet felől lehetett az árok keskenyebb, itt csatlakozott a város magasabban fekvő terephez. Erre utal a képen látható csapat is.

A rajzoló nézőpontjának megkeresése nehéz. Egyértelmű, hogy a belső vár keletről látszik, a mai Berzsenyi utca felől. Innen azonban a város nem így jelent volna meg. Felmerül a gondolat, hogy a metszet készítője a várost a várostól délkeletre 5-600 m-re emelkedő Iszák-dombról szemlélte, és a kétféle nézetet „összemontírozta”. Egyébként kidolgozásbeli, léptékbeli különbség is érezhető a belső vár és a város ábrázolásában.

36

4■ ábra. Giacomo de Rossi metszete (Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnok)