Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 24. (Kaposvár, 1993)
Nagy Domokos Imre: A Kis-Balaton 1945 és 1952 között
Kis-Balatonnal határos terület vadőre, az akkori kis-balatoni vadászati rezervátum helyettes vezetője lett. Az ő gyakorlati elgondolásai alapján történtek meg az intézkedések. Feladatát különös rátermettséggel és érzékkel látta el, neki köszönhető sok jó intézkedés. Sok szakmai adat tőle származik.”76 1949. április 4-én (pont akkor?!) jelentős tűz pusztított a Kis-Balatonon, de ezt csak a június 1-jei értekezlet jegyzőkönyvéből tudjuk. Az OTvT ez évi iratanyaga nagyon hiányos, az MMI-é meg teljesen hiányzik. Feltűnő, hogy sem Keve András sem Csupor Tibor nem említik. Az OTvT VB május 20-i ülésén szó volt a Kis-Balatonról, azt tudjuk a meghívóból, de az ülés jegyzőkönyve és a Kis-Balatonról szóló beszámoló hiányzik.76 Pedig feltehetően a tűzeset volt egyik oka annak, hogy a június 1-jén az FM- ben tartott értekezleten mind a MÁLLERD-jogutód Erdőközpont, mint az ÁHNG- jogutód Nádgazdasági NV lemondott a Kis-Balatonról az OTvT javára. Az előbbi, mert „vadászatilag érdektelen”, az utóbbi, mert „a kezelése alatt álló nádterületből semmi haszna nincsen, és előreláthatólag komolyabb vízrendezési munkák nélkül a jövőben sem fog tudni azon rendszeres nádkitermelési munkát folytatni”. 7 Az biztos, hogy az Erdőközpont nevében Szederjei Ákos és Hauer Lajos őszintén nyilatkoztak, de a későbbiek azt sejtetik, hogy a Nádgazdasági Nemzeti Vállalat csak külső nyomásra egyezett bele. Közben azonban más veszélyek jelentkeztek a Kis-Balatonon: a madárfióka- és tojásgyűjtés. Egyszer az 1890-es években egy tavaszon az Állatkert gyűjtői már tönkretették évekre a Kis-Balatont,78s ez látszott megismétlődni 1949 nyarán is. Június 7-én igen határozott hangú levélben fordult az OTvT a MÁLLERD-hez (valójában már az Erdőközponthoz) a fehértói és kis-balatoni madárfióka- és tojásgyűjtés miatt. Ismertették az eseményeket, majd így zárták levelüket: „Miután tavaly tavasszal meggyőződtünk arról, hogy az egész környék vallomása szerint az Állatkert gyűjtője a Kis-Balatonon gyűjtött tojásokkal és madarakkal kereskedett, nyilvánvaló, hogy az ilyen engedélyek a védett madárállomány teljes kipusztulásához fognak vezetni. Ezeken a helyeken kócsagok stb. már legfeljebb 10-15 fészkelő családdal szerepelnek. Kérjük az ügy kivizsgálását, az engedélyek bevonását, és hasonló túlkapások megakadályozását. ” A levelet az időközben lemondott Tasnádi-Kubacska András helyett dr. Vadász Elemér professzor, az OTvT alelnöke írta alá, aki igen jó „elvtársi kapcsolatokkal” rendelkezett. 6 Június 21-én az OTvT megtette hivatalos javaslatát a Kis-Balaton védetté nyilvánítására, melyet „rendkívül és sürgősen szükségesnek” tartott.80 Arra igazán nem számíthattak, hogy milyen kellemetlen meglepetést hoz a közeli jövő. Ugyanis június 23-án az Álletkerttől beadvány érkezett az FM Vadászati osztályára, amelyben „madárfiókák begyűjtését kéri”.81Benkovits Károly (a régi gárda utolsó mohikánja) legalább a Kis-Balatont menteni kívánta, és ezért a 10 bakcsó, 6 batla, 2 kanalasgém, 2 vörösgém, 6 üstökösgém, 4 kiskócsag, 2 nagykócsag és 4 kormorán begyűjtését június 28-i dátummal azzal a kikötéssel engedélyezte a Vadászati osztály, hogy „az említett állatok gyűjtését a Kis-Balaton területén nem engedélyezhetem”.82 (Az elveszett iraton lévő indoklásban valami olyanra hivatkozott, hogy a Kis-Balatonon valamiféle madárbetegség van.) Az Állatkert azonban nem hagyta annyiban a dolgot, s még ugyanaznap megírták levelüket, melyben határozottan állították: az érv nem igaz, nincs is járvány, és különben is csak a Kis-Balatonon 343
