Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 24. (Kaposvár, 1993)
Nagy Domokos Imre: A Kis-Balaton 1945 és 1952 között
lehet gyűjteni mindezeket.83 Nyilván informális összeköttetéseiket is mozgósították, mert még mindig 28-án (!!) feloldották a Kis-Balatonra vonatkozó tilalmat.84 „Több kárt tettek az állatkertiek egy nyáron, mint a kányák húsz év alatt” - mondta Fekete István regényében Matula Tutajosnak8,A regényben az eseményt „a herceg” idejére teszik, de hát az évszak megadása egyértelművé teszi az utalást. Egyébként is maga Fekete István mondta nekem, hogy erről van szó - csak akkor ezt nem írhatta meg. Ezek után viszont érthető, hogy az Erdőközpont meglehetősen indignálódott hangvételű választ küldött, amelyben többek között „a legmagasabb rangú belföldi szentekre” hivatkozik a gyűjtés szükségességét és legalitását illetően. Molcsány rezignáltan csak annyit írt az iratra: „Tudomásul. Irattárba.”86 1949-ből több dokumentumot nem találtam a Kis-Balatonról. Az OTvT a túlélésért lavírozott, mindenütt átszerveztek, és a „felesleges részletekkel” láthatóan nem törődött senki.87A megváltást csak a 4.235/1949. (IX. 15.) MT számú rendelet jelentette, amely megadta az (ismét újjáalakítandó) OTvT-nak a védetté nyilvánítási jogot. Erre hivatkozva viszont az FM-ből az összes természetvédelmi anyagot visszaküldték a feladónak.88 (így kerülhetett át jó néhány eredeti FM-ügyirat is.) Az év vége felé (nem tudom, tévedésből-e vagy szándékosan) a Kis-Balaton- ügy egész iratanyagát minden kísérőlevél nélkül az FM-ből felküldték a Népgazdasági Tanácshoz. Ezt szerencsére visszaküldték, egy igen kioktató hangvételű levél kíséretében. „...szeretnénk tudni, miért van szükség arra a bürokráciára, hogy egy nem elvi kérdésben hozzánk egy ilyen irattömeget minden magyarázó szöveg nélkül elküldenek." „...Az, hogy a Kis-Balaton védetté legyen nyilvánítva, nem olyan országos jellegű kérdés, amivel nekünk kellene foglalkoznunk.89 A madárvilágot — legalábbis Keve András összesítése szerint — a vártnál kevésbé viselte meg az állatkertiek látogatása, bár a kanalasgémek száma a felére esett vissza (60) és a kormoránoké is jelentősen csökkent (7 pár). Ellenben szépen szaporodott a kis- és nagykócsagok száma (25 ill. 30 pár), sőt a batláé is nőtt (16 pár). 0 Ezeknél a negatív hatás később jelentkezett. Átvonulóként Derezsán Gábor május 16-án egy darut látott, s augusztus 22-én Keve András egy kerecsent figyelt meg.91 (Lehet, hogy a következő évben ez jött vissza fészkelni?) Új jövevények voltak ebben az esztendőben az azóta közönségessé szaporodott balkáni gerle és balkáni fakopáncs (tarkaharkály)92 A szolgálatban annyi változás történt, hogy Horváth Sándor kivált és egy évre Ács András lépett be.93 A döntési jogú OTvT első ülését 1950. január 19-én tartotta. Elnökké a testület „legjobb elvtársát”, az egyébként kiváló geológus egyetemi tanárt, dr. Vadász Elemér akadémikust választották. A kis létszámú titkárság vezetője főtitkári címmel ifj. dr. Tildy Zoltán lett, helyettese Kenyeres Lajos. Molcsány a Titkárság beosztott munkatársa lett.94 Az ülésen Molcsány Gábor részletesen beszámolt az addig végzett munkáról, így ismertette a Kis-Balaton ügyét is, mely részt így fejezett be: „Legelső feladatunk egyike kell legyen a Kis-Balaton védetté nyilvánítása. Vannak ugyan bizonyos rendezésre váró területi kérdések, ezek megoldásával azonban várni - véleményem szerint - nem lehet, hanem a védettséget az érdekeltekkel lefolytatandó tárgyalás és a Madártani Intézet 344
