Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 24. (Kaposvár, 1993)
Nagy Domokos Imre: A Kis-Balaton 1945 és 1952 között
természetvédelem kérdésében érdekelt szervekkel, valamint a Magyar Madártani Intézettel megfelelő megállapodást.” Az aktán az utolsó megjegyzés: „Elintézést nyert a 235.198/1947. sz. ügyiraton. Tárczy.” Közben a Madártani Intézet - nyilván tájékoztatást kapva a kialakuló veszélyhelyzetről - beadvánnyal fordult egyenesen a miniszterhez „a Kis-Balaton természetvédelme tárgyában”. A beadvány részletesen ismerteti a helyzetet, majd keserűen állapítja meg: , A Nádtermelő Üzemek több ízben megkeresték Intézetünket abból a célból, hogy a védterületekre vonatkozó állásfoglalásunkat feladjuk. Intézetünk a felajánlott kompromisszumos megoldástól elvileg nem zárkózott el, az időközben lefolytatott (?-NDI) információnak eredményeképpen azonban azt kellett határoznia, hogy a Nádtermelő Üzemek kíméletlen magatartása a méltányossági alapon való természetvédelmet kizárja. Intézetünk a további tárgyalások lehetőségét magától elhárította azzal, hogy a végső döntést előkészítő tanácskozások joga fölöttes hatóságát, s az Orsz. Természetvédelmi Tanács üv. alelnökét illeti meg, továbbá a Vadászati ügyosztály vezetőségét.”41 Közben ugyanis megkezdődött az OTvT újjászervezése. Egyelőre ugyancsak Molcsány Gábor ügyvezető alelnök volt a „Tanács”, de mégiscsak hivatalosan és jogosan képviselte a természetvédelmi érdekeket - már ahogyan lehetősége volt rá.42 Az FM a beadványt áttette az OTvT-hez „a miniszteri döntést megelőző tanácskozás iránti intézkedés megtétele végett”. A 21-én keltezett felszólítást Molcsány 25-én kapta meg.43 Az értekezletet tehát ugyan a nádgazdaság kezdeményezte, de az OTvT hívta össze. Az eseményekről először Csupor Tibor írt,44 azonban összefoglalójában némi csúsztatás is található. Ugyanis részletesen ismerteti Castelli Árpádnak az értekezleten elmondott előadását... de ezt az előadást nem ismerjük. Mert amit Csupor ismertet, az Castellinek egy 1948-as cikke... Amiben ugyan részletesen kifejti az álláspontját, ami feltehetően nem változott jelentősen egy év alatt, node azért a kettő mégsem azonos... Ami hiteles: két sajtótudósítás, továbbá Molcsány felszólalásának fogalmazványa. Ugyancsak ismerjük annak a beszámolónak a szövegét, melyet az 1948. márciusi tanácsülésen tartott. A Balatoni Kurír „Ipari életünk komoly tényezője lesz a balatoni nád” címet adta tudósításának, melynek fontosabb részletei az alábbiak: „Az Állami Nád- és Halgazdasági Hivatal kezdeményezésére folyó hó 5-én széles körű balatoni értekezletet tartottak Keszthelyen. Az értekezlet célja a Kis-Balaton további sorsának eldöntése, tekintettel a hal- és nádgazdasági szempontokra, nem kevésbé figyelembe véve a Keszthelyi-öböl eliszaposodását.” , A gyűlésen Borvendég Ernő, a Természetes Vízi Szakbizottság elnöke elnökölt, és itt volt Antos Zoltán miniszteri tanácsos, a halászat magyarországi főnöke is. Castelli Árpád, a Kis-balatoni Vízrendező Társulat igazgatója adta elő igen részletesen és szakszerűen a Kis-Balaton problémáját, mely fölött hosszas, késő estig tartó vita indult meg. A vita során felszólaltak a nád, a hal, a madárvilág, a tőzegtermelés, a villamosenergia-termelés, a kendertermelés, 337
