Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 24. (Kaposvár, 1993)
Nagy Domokos Imre: A Kis-Balaton 1945 és 1952 között
Beérkezett február 28-án. Az ügy előadója Dermendzsin József lett, aki március 12-i kelettel összefoglalta az ügyet, és a következő javaslatot tette: „A főosztály a természetvédelmi érdekekre tekintettel felkéri a t. társfőosztályt, hogy a kis-balatoni természetvédelmi területen megkezdett nádtermelés beszüntetése iránt sürgősen intézkedni szíveskedjék, annál is inkább, mert a nemeskócsagnak Közép-Európában a Kis-Balaton az egyedüli fészkelőhelye. Szíves sürgős intézkedés végett lássa a t. VII. A. főosztály.” Benkovits Károly főosztályvezető csak március 21-i kelettel láttamozta az aktát, amelyet a VII. 1. birtokpolitikai ügyosztály visszatett az V.2-nek, mondván, hogy intézze el saját hatáskörében, mert az FM birtokfelügyeleti jogát „egyes felmerülő szakkérdésekben az illetékes szakügyosztályok (a jelen esetben az V.2. ügyosztály) útján is” gyakorolja. Azonban ekkor már április 8. volt. Április 19-én indult újra útjára az akta. Ekkor a VI.A.1. (vízgazdasági) ügyosztályhoz került, amelynek véleménye igencsak eltért az erdészekétől. „A 14.080/1946. ME számú rendelet értelmében az összes állami tulajdonba került nádasok kezelése és hasznosítása a Magyar Állami Hal- és Nádgazdasági Üzemekre bízatott; attól függetlenül, hogy a nádasok milyen jogcímen kerültek állami tulajdonba, és azokat átmenetileg melyik állami szervezet birtokolja. Az üzemek tehát a hivatkozott rendelet alapján köteles- ségszerűen a Kis-Balatonon is megkezdték és folytatták a nádaratási munkálatokat. A Kis-Balaton természetvédelmi (Sanctuarium) területének kijelölése tárgyában egyébként a Magyar Madártani Intézettel az üzemek igazgatósága tárgyalásokat folytatott, s annak eredményéhez képest jelöltetik ki az a terület, mely a természetvédelmi szempontból tekintetbe jöhet.” Biztonság kedvéért május 22-én átküldték az eln.3. (Törvényelőkészítő) ügyosztályra, amelynek véleménye még kedvezőtlenebb volt. „A 14.080/1946. ME számú rendelet ugyanis későbbi jogszabály, mint az 5600/1945. FM számú rendelet, amelynek 51. § első bekezdésének a) pontjában foglaltakkal a 14.080/1946. ME számú rendelet 1. és 2. §-ában foglalt rendelkezések tartalmilag ellenkeznek. Ebben az esetben pedig irányadó az a szabály, hogy ’lex posterior derogat priori’. Megjegyezzük, hogy a 14.080/1946. ME sz. rendelet 1. és 2. §-ában foglalt rendelkezések folytán a szóban levő terület a Hal- és Nádgazdasági Üzemeknek abban az esetben is birtokába kellene venni, ha ezt a területet a földmívelésügyi miniszter megelőzően az 1935. évi IV. te. 218. §-a alapján természetvédelmi területté már kijelölte volna, mert az említett kormányrendelet 1. és 2. §-a derogálta az 1935. évi IV. te. 258. §-ának 13. pontjában foglalt - a természetvédelmi területen tartózkodásra vonatkozó - tiltó rendelkezéseket.” Ezek után visszairányították az ügyet a Vízgazdasági ügyosztályra. Dr. Koncz előadó június 19-én jegyezte az ügyet, de főnöke, dr. Török csak 25-én szignálta. Ahonnan július 2-án küldték vissza az Erdészeti ügyosztályra „azzal a megjegyzéssel, hogy a Magyar Állami Hal- és Nádgazdasági Üzemek igazgatóságát megkerestük és felhívtuk a 114.011/1947. VI.A.1. sz. ügyiraton arra, hogy a Törvény-előkészítő ügyosztály által kifejtett álláspontra, valamint a szükséges természetvédelmi célokra tekintettel és figyelemmel, létesítsen a 336
