Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 24. (Kaposvár, 1993)
Nagy Domokos Imre: A Kis-Balaton 1945 és 1952 között
ügyirat a Kis-Balatonról is - ez azonban hiányzik.32 Az ügy megítélése szempontjából nagyon fontos, hogy bár a Kis-Balaton sorsáról rengeteget vitáztak egymással az FM különböző ügyosztályai, ezt a rendeletet házon belül senki sem emlegeti... Mivel - mint látható lesz - már 1946 októberében hivatkoznak rá - nyilvánvalónak tűnik, hogy Szendy-Moldován László ügyosztályvezető nevét adta a jó ügy érdekében történő manipulációhoz. Nem elképzelhetetlen, hogy segítője dr. Vertse Albert volt. Ezt abból sejtem, hogy csak általa „hitelesített” másolatokkal találkoztam eddig. Véleményem szerint Szendy-Moldován, mint megfelelő romániai tapasztalatokkal rendelkező vezető, biztosra vette, hogy az „elkeletiesedő” hazai bürokráciában senki sem fogja egy pecsétes papír hitelességét firtatni. Ugyanakkor a „félhivatalos levelek” iktatókönyvi bejegyzése bizonyos fokig fedezni látszott őt felelősségre vonás esetén. Hiszen a félhivatalos - nem kötelező. A hazai bürokrácia „elszovjetese- dése” és a szakemberek hiszékenysége jóvoltából 46 évig senki sem fogott gyanút. Egyébként a Vadászati osztály és az MMI munkatársainak szerencséjük volt, mert „csinos” kis koncepciós pert akaszthattak volna a nyakukba, súlyosbítva egy bizonyítható „közokirat-hamisítással”... Ilyen előzmények után hívták össze Keszthelyre 1946. október 4-ére „a kis-balatoni természetvédelmi terület tárgyában” megtartandó értekezletet. Erről először Keve András számolt be,33 aki megelőzőleg Hoffmann Sándorral terepbejárást végzett a határok hozzávetőleges kijelölése érdekében.31 Mivel kutatásaim során a jegyzőkönyv egy példánya előkerült, az értekezletet ennek alapján ismertetem.3’ „Résztvettek: Benedek Endre járási vadászati felügyelő, dr. Darnay Béla, a Balatoni Múzeum igazgatója, Hoffman Sándor főerdőmérnök, keszthelyi erdőgondnok, dr. Keller Oszkár egyetemi ny. r. tanár, a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem mezőgazdasági növénytani tanszékének tanára, dr. Keve András egyetemi m.-tanár, a Magyar Madártani Intézet főadjunktusa, Pethő Andor erdőtanácsos, keszthelyi erdőfelügyeleti tiszt, és Réthy Gyula dél-dunántúli kerületi vadászati főfelügyelő.” Keve úgy emlékszik, hogy Castelli Árpád is ott volt, de a jegyzőkönyv szerint „kimentette magát és távbeszélőn tájékoztatta az értekezletet a Társulatnak a természetvédelmi területet illető terveiről”.36 (Castelli a Kis-balatoni Vízrendező Társulatot képviselte volna.) Az értekezletet Keve nyitotta meg a nagyágyúnak szánt 160.700-as rendelet ismertetésével. Ezzel aztán meg is adta az alaphangot. Castelli tervezetét részletesen Hoffmann ismertette, s ebben még az szerepelt, hogy „nincs tervezve a kérdéses terület víztelenítése”.3' Az értekezlet befejezéseként „dr. Keve András hálás köszönetét fejezi ki valamennyi érdekeltnek, hogy ilyen messzemenő jóindulattal és ekkora megértéssel kezelik a rezervátum nemzeti szempontból is nagy horderejű kérdését."38 Minden résztvevő azt hihette, hogy most már minden rendben van. Egyébként is a fészkelők között újra megjelent a nagykócsag, s a terepbejárás során láttak egy átvonuló nagy békászósast is.39 Amilyen sokat ígérőén zárult 1946, olyan rosszul kezdődött a következő év. Ugyanis a 14.080/1946 ME rendelettel életre hívott Magyar Állami Hal- és Nádgazdasági Üzemek (ÁHNG) Balatoni Nádgazdasága a Kis-Balatonon is nádtermelésbe kezdett. Ezt a zalaegerszegi erdőigazgatóság február 22-i kelettel 1743/1947. eig. számon bejelentette az FM V/2. (Erdészeti) osztályának.40 Érdemes végigkísérni a bejelentés sorsát. 333
