Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 24. (Kaposvár, 1993)
Deák Varga Dénes: Hol rejtőzik Kaposvár vára?
HOL REJTŐZIK KAPOSVÁR VÁRA? DEÁK VARGA DÉNES Régóta foglalkoztat a mindmáig feltáratlanul pusztuló kaposvári vár rejtélye. Dr. Magyar Kálmán régész barátom közelmúltban megjelent tanulmánya1 a várról fellelhető információk szintézisét teremtette meg, és hipotézist állított fel a vár elhelyezkedését, kiterjedését illetően. Az alábbiakban megkísérlem a várkérdés néhány eddig nem, vagy nem eléggé körüljárt részletének tisztázását. írásomat vitaanyagnak tekintem, melyet további kutatások vagy igazolnak és pontosítanak vagy megdöntenek. 1. A középkori Kaposvár történeti áttekintése Kaposvár jóval fiatalabb a hasonló jelentőségű városok többségénél. Jó néhány városunk római alapítású (Óbuda, Pécs, Győr, Sopron, Szombathely, Szekszárd, Esztergom, Dunaújváros), többen a honfoglalás-államalapítás korából származnak (Veszprém, Székesfehérvár, Eger, Szolnok, Szeged, Mosonmagyaróvár stb.) és mai településeink többsége legalább faluként az Árpád-kor végére kialakult. Ezzel szemben a Kaposvár települési csíráját jelentő nemesi birtokközpont a kutatások mai állása szerint csak a XIV. század közepe táján keletkezett.2 A középkori Kaposvár történetét Györffy György, Komjáthy Miklós és Szakály Ferenc dolgozták fel.3 A Balaton és Dráva közti vidék honfoglalás kori megszállói a Bulcsú-Lél köréhez tartozó Bogát vezér népei voltak. A kalandozások kudarcát követően e terület az Árpádokkal rokon Tarhos-Tormás ág birtokába került, őket képviseli a Somogyváron berendezkedő Koppány vezér. A lázadó Koppány leverésével Szent István király a somogyi birtokok közül a mai Kaposvár környékét a német származású Győr nemzetségnek adományozta. Győr nembeli Ottó comes nevéhez fűződik a szentjakabi bencés monostor alapítása 1061-ben, melyhez kiterjedt zselicségi birtoktest tartozott. Ettől nyugatra, a mai Kaposvár és a tőle délre fekvő zselici részeken a Győr nemzetség Monoszló ága, Szerdahely környékén pedig a Ders ág uradalma alakult ki. A Monoszló nemzetség vára, Ropoly, Kaposvártól délre 9 krn-re, a mai Zselickisfalud községhez tartozó várhegyen állt.4 A Monoszló nembeli II. Egyed, Macsó és Bosznia bánja ropolyi uradalmát 1313-ban vejére, a szlavón bán és segesdi főispán címet viselő Felsőlend- vai Miklósra hagyta. A Felsőlendvai család 1357-ben kihalt. 31
