Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 24. (Kaposvár, 1993)
Deák Varga Dénes: Hol rejtőzik Kaposvár vára?
Ezt követően tűnik fel a Rupuli család, mely nyilván itt szerzett birtokáról vette a nevét. 1359-ben történik első ízben említés Újvárról, melyen minden bizonnyal a Kapos folyó mocsarai közé épített új uradalmi központot kell értenünk, amit Rupulújvárként is neveztek. 1403-ban a hűtlenné vált Rupoliak birtokait Zsigmond király a Tamási és Szerdahelyi családnak adományozta. 1445-ben azonban Újlaki Miklós a nagyhatalmú erdélyi vajda, Hunyadi kormányzótársa a jogos tulajdonosokat egyszerűen kirekeszti itteni-birtokaiból, erőszakkal elfoglalva a várat is. Ettől kezdve kezdik e helyet Kaposújvárnak nevezni. A XV. sz. második felében Kaposvár környékén a birtokkövetelő urak között állandó pereskedés és fegyveres összetűzések zajlanak. Komjáthy szerint a kaposvári vár körül a XVI. sz. elejéig nincs nyoma falu vagy mezőváros kialakulásának.5 2. A kaposvári vár dokumentumai Kaposvár várának - mint általában a somogyi végvárak - történetéről, formájáról sokkal kevesebbet tudunk, mint a szomszédos baranyai, veszprémi vagy zalai várakról. Dokumentumaink gyér voltának több oka lehet. Egyrészt a hódoltság idején a megye olyan ütközőzóna volt, ahol a törökök nem mertek oly magabiztosan letelepedni, mint a védettebb Baranyában. A bécsi udvar figyelme viszont sokkal inkább az Észak-Dunántúlra koncentrálódott, mint a Balatontól délre. Másrészt a somogyi várak a természeti adottságokból következően nem időtálló, leggyakrabban fa, föld építőanyagát említhetjük. Végül az utókor igen eredményes várpusztító magatartását hoznám fel. A várellenes XVIII. századi közfelfogás érthető, hisz a várak akkoriban katonailag már teljesen túlhaladottá váltak; közbiztonság szempontjából (ide a kuruckodó magyarok is értendők) viszont az üresen hagyott várak a fennálló hatalom számára veszélyt jelentettek. Ezért robbantották fel várainkat I. Lipót rendeletére. A nép számára pedig a várak közelsége mindig szenvedést, pusztítást, kényszermunkát jelentett, bárki uralta is a várat. Ez is hozzájárulhatott, hogy olyan lelkesen hordták el a várak köveit-tégláit építőanyagnak.6 Érdekes, hogy' a kaposvári vár esetében legbiztosabbat a vár legrégebbi építményeiről, az úgynevezett belső várról tudunk. Ennek alapfalmaradványai ma is megtekinthetők. Ismeretes az a felmérés, mely 1930-ban a vár területére épített óriási gabonatároló, közismert nevén a Nostra alapozásakor sietve készült (lásd 1. a, b sz. ábra). Zádor Mihály szerint7 a kaposvári vár legősibb magja a helyszínrajzon látható 12 x 12 m külméretű lakótorony volt, mely köré aszimmetrikusan épült később egy úgynevezett belsőtornyos, négyzetes vár. A maradványok szerint a vár vagy várkastély kb. 45 x 45 m kiterjedésű lehetett, nyugati oldalon egy szélesebb lakószárnnyal, a többi oldalon kisebb traktusmélységű gazdasági épületekkel. A vár északkeleti sarkán álló kerek torony alapfalai szintén megtekinthetők.8 Az alapfalma- radványok kb. 1 m magasságig állnak (lásd 2. a, b sz. ábra). 1930 óta a vár területén érdemi régészeti feltárás nem történt.9 A középkori várról fellelhető legfontosabb dokumentum, megítélésem szerint Kaposvár legrégebbi ábrázolása Hoss József könyvéből10 származik, a kép eredetének megnevezése nélkül (lásd 3- sz. ábra). Hoss szerint ez a kép Kaposvár leghitelesebb ábrázolása a XVII. sz. végéről. Szakály Ferenc idézett munkájában a Kaposvárról fennmaradt képeket Zádor Mihály könyvére hivatkozva „sok tekintetben idealizált ábrázolásoknak” nevezi,10 erősen megkérdőjelezve ezen metszetek hitelét.11 32
