Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 24. (Kaposvár, 1993)
Bősze Sándor: A magyar királyi 533. számú hadikórház-parancsnokság ügyeletes orvosi eseménykönyve (1942. aug. 9 - 1945. ápr. 21.)
A MAGYAR KIRÁLYI 533. SZÁMÚ HADIKÓRHÁZ-PARANCSNOKSÁG ÜGYELETES ORVOSI ESEMÉNYKÖNYVE (1942. augusztus 9-1945. április 21.) (Forrásközlés) BŐSZE SÁNDOR Az ötven évvel ezelőtti voronyezsi katasztrófa következtében tízezrek sebesültek meg, illetve a visszavonulás során újabb ezrek szenvedtek fagysérülést, vagy kaptak - szervezetük fizikai gyengesége folytán - fertőző betegséget. A szerencsések valamelyik, a fronttól távolabb fekvő, s a még szerencsésebbek pedig magyarországi hadikórházba kerültek. A közegészségügyi intézményhálózat e sajátságos létesítményei a háború mindennapjaihoz tartoztak, olyannyira, hogy az ekkor még békés hátországba a halotti értesítések mellett, a bombázó repülők megjelenéséig, ezek közvetítették a front borzalmait. A megyeszékhelyen felállított 533. sz. hadikórház1 mellett - igaz rövid ideig - Somogy néhány nagyobb településén is volt hasonló magyar illetve német parancsnokságú katonai gyógyintézet. Kaposváron kívül Marcaliban, Nagyatádon, Fonyódon és Balatonbogláron létesült hadikórház. Fonyódon az 532. számú magyar hadikórház mellett - melyet 1945- december 2-án Passauba evakuáltak — működött a német „Feldlazarett 137 Fonyód”. 1944 nyarán került Balatonboglárra a „Wehrmacht kötelékébe tartozó” Kriegslazarett 3/605”, mely - a település üdülőépületeibe beköltözve - hozzávetőlegesen 1500-1600 német katonát ápolt.3 A 104. számú kórházvonaton túl, 1944. október 30-tól a községben állomásozott a Csíkszeredában 1944 februárjában megalakult 317. számú vöröskeresztes hadikórház4 is, melynek teljes személyzetét, az 5 orvossal és 60 ápolóval egyetemben a bevonuló szovjet katonaság letartóztatta és Kaposvárra vitte. ,A mintegy 140 magyar sebesültet ápoló kórház a vörös hadsereg (sic!) beérkezésekor a helyén maradva, hozzávetőleg 200 orosz sebesült katonával és 5 sebesült angol katonával szaporodott, kiket szintén orvosi ellátásban részesített. A kórház személyzetéből egyetlen alkalmazott sem hagyta el szolgálati helyét, sem a Vörös Hadsereg bevonulása előtti időben, sem azóta a letartóztatás napjáig. A vöröskeresztes hadikórházat a Magyar Vöröskereszt Egyesület állította fel, mely egyesület minden politikától mentesen, emberbaráti célokat szolgált. A kórház és személyzete ilyen alapon szervezve, teljesen politikamentes volt, amit legjobban az mutat meg, hogy minden alkalmazottja helyén maradt”3 - írta a megye alispánja 1945. január 8-án. A megyében lezajlott harcokat a 249. számú nagyatádi hadikórház is megszenvedte. Az alispánnak, az orvosi felszerelések összegyűjtését célzó körrendeletére a nagyközség jegyzője csak azt jelenthette, hogy az egészségügyi „anyag az elmúlt négy hónap alatt oly mértékben volt igénybe veendő (sic!), hogy az egészen elhasználódott. A volt hadikórház felszerelésének nagy részét elvitték a németek...”6 273
