Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 24. (Kaposvár, 1993)
Szili Ferenc: A somogyi kivándorlók Amerika-képe és magyarságtudata a századforduló évtizedeiben
Könyvéből kitűnik, hogy az európai szerzőknek az USA-ról írt munkáit olvasta, erre több ízben is hivatkozott, főképpen amikor elméleti tételeiket - szerinte - a gyakorlat nem igazolta, vagy éppen ellentétes tendenciákat látott. Vizsgálódásának középpontjában azonban kétségtelenül az agrárkérdés került. Bemutatja azt a folyamatot, ahogyan az USA a XIX. század utolsó harmadától az európai piacon is egyre inkább hegemon szerepet játszott. Plasztikusan érzékeltette az USA-ban végbement gazdasági, társadalmi és politikai változásokat, kitapintotta a dinamikus fejlődés hátterét és annak a mozgatórugóit is. A sikerek egyik indukálójának az európai viszonyokat messze megelőző demokratikus hagyományok kiteljesedésében látta. Az amerikai nemzetgazdaság sokágú hatásait komplex módon vizsgálta, vertikálisan és horizontálisan egyaránt. Szembetűnőnek találta az egyes államok közötti fejlődésbeli különbségeket, de szerinte a piacgazdaságra épülő azonos irányú tendenciák mindenütt érvényesültek. Az agrárgazdaság keresztmetszetét a történész, a szociológus, a történetstatisztikus és a közgazdász szemével mérlegelte és analizálta. Átfogó képet adott az államok eltérő gazdaságföldrajzi adottságairól, és az itt élő etnikumok sajátos - esetenként egyedi - kultúrájáról és életviszonyairól is. Figyelemmel követte a különbözőségeket és a természeti nehézségekre adott társadalmi válaszokat is, amelyeket az USA államaiban gyakran eltérő módon oldottak meg. A különböző etnikumok-őslakók és bevándorlók — egymás mellett élése és kölcsönhatása az integrációt úgy készítette elő, hogy az életképes hagyományok is tovább éltek. A másság eltűrése, a társadalmi méretekben megnyilvánuló tolerancia egy kelet-közép-európai szemében szinte egzotikusán hatott, de progresszív szemléletével nemcsak megértette, hanem egyet is értett vele. Megbízatásának kardinális kérdései közé tartozott a búza- és a húsexport részletes elemzése, valamint a távlati prognózis elkészítése. Az agrárius befolyás alatt működő magyar kormányok elsősorban a nagybirtok érdekeit védték. Széchényi a búza termesztésének és értékesítésének összefüggéseit tárta fel. Bemutatta az industriális fejlődést, amely forradalmasította a szállítást és a tömegesen gyártott gépek hogyan intenzifikálták a mezőgazdaságot és az ipart egyaránt. Szakszerű és tárgyilagos képet kapunk a különböző államok eltérő domborzati, talaj- és hőmérsékleti viszonyairól, illetve az ehhez alkalmazkodó agrárgazdálkodás egészéről. A farmergazdálkodással párhuzamosan a nagybirtokok életébe is betekinthetünk. Szakszerű számításokkal érzékeltette e két birtoktípus eltérő viszonyait, a gépesítés szintjét és a tiszta jövedelmüket is. A bérleti gazdálkodás mellett a mezőgazdasági részvénytársaságok működéséről is beszámolt. Figyelme apró, de nem jelentéktelen részletekre is kiterjedt, így többek között megismerhetjük a föld értékét, a gépek árát, azok teljesítményét, a kézi munkaerő költségeit stb. Jóllehet a növénytermesztés középpontjában a búza termesztésének a sikereit vizsgálta, de átfogó képet adott a szőlőkultúráról, a gyümölcs termesztéséről, a kukorica népszerűségéről is. Az állattenyésztést hasonló gondossággal tekintette át. Külön elemzi a ló- és birka- és a szarvasmarha-tenyésztés eredményeit, így a tartást, a fajtaváltást, az ellést, az őrzést és az értékesítési lehetőségeket. Elképzelhetetlenül sok információt kellett befogadni és feldolgozni. Szakirodalmi felkészültségét kiegészítette a farmerektől és a szaktudósoktól kapott adatokkal. Szociális érzékenységére jellemző, hogy kardinális kérdésnek tekintette a termelő ember életmódjának a vizsgálatát is. Kirajzolódnak előttünk a négerek, az 212
