Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 24. (Kaposvár, 1993)
Szili Ferenc: A somogyi kivándorlók Amerika-képe és magyarságtudata a századforduló évtizedeiben
indiánok szokásai, munkakultúrájuk és vallási hiedelmeik, de rámutatott a különbözőség nehézségeire, a társadalmi méretű diszkriminációra is. Ezt a másságot az amerikai társadalom sem tudta tolerálni. Az állami intézmények - a minisztériumok és a helyi közigazgatás - demokratikus funkcionálását a fiatal arisztokrata rokon- szenwel szemlélte. Felismerte az egyéni és a közakarat harmóniáját, de annak pragmatikus hasznát is a gazdasági életben. Ezt tekintette a sikerek és eredmények egyik legfontosabb indukálójának. A miniszteriális szervek az információk szabad áramlását nemcsak, hogy' nem gátolták, hanem kifejezetten támogatták. A piacorientált társadalom igényelte a gyors, sok esetben ingyenes információt. Ezt a célt szolgálták a pontos és naprakész statisztikai feldolgozások, az ügynökök hálózata, az újságok hirdetései. A farmerok időben értesültek arról, hogy mit, mennyit, mikor kell termelni. Rákényszerültek az önálló gondolkodásra, a gyors váltásképesség kialakult bennük, maguk készítették el gazdaságuk prognózisát. A nemzetgazdaság egészét látták, tendenciáját megismerhették, amelyhez saját gazdaságukkal alkalmazkodhattak. Széchényi az USA fölényét kulturális tekintetben is elismerte, nemcsak a magas kultúrát vizsgálta, hanem az általános kulturális viszonyokat is. Az iskolák nemcsak mennyiségileg, hanem a minőségében is megelőzték az európai országok színvonalát, különösképpen Magyarországét. Az átlag amerikai polgár, akár ipari munkás volt, vagy' pedig földműves, a tudás magasabb fokára jutott, mert a tanuláshoz, az önképzéshez hozzájárult az a belső igény és az a felismerés, hogy a tudás hatalom, az érvényesülésnek és a meggazdagodásnak egyik, de nem jelentéktelen forrása. A tömegtájékoztatásban fontos szerepet játszott a sajtó, amelyben az eligazodáshoz szükséges legfontosabb közgazdasági kérdésekről mindig értesülhetett az olvasó. Igaz, hogy a politikai kérdések, főképpen a külpolitika háttérbe szorult, de ez a racionális gondolkodást nem gátolja. A sajtószabadság a szabad szellemű, önállóan véleményt formáló embert még demokratikusabbá formálta. A szabad vélemény kimondása nem csupán jog volt, hanem az egyén kötelessége is. A magyar sajtó hatását nem lehet az amerikai napilapokhoz hasonlítani, amelyek nem ritkán százezres példányszámban jelentek meg. Amíg Magyarországon az előfizetők tartották fenn az újságokat, addig az USA-ban ez nem volt jellemző, ellenben a nagyvárosokban az újságárulás többezer kiskorú gyermek mindennapi megélhetését biztosította. A közlekedési járműveken, a buszokon és a vasutakon, a forgalmas utcákban naponta két-három millió példányt is eladtak. Az amerikai polgárok mindennapi életéhez hozzátartozott az újságolvasás. Ezzel szemben Magyarországon újságot utcán még alig árultak. A magyar sajtó hatása a közvélemény formálásában még nem játszott oly'an jelentős szerepet, inkább csak a századfordulótól tölti be ezt a funkciót. Jelentőségét ennek ellenére nem szabad alábecsülnünk, mivel fokozatosan a társadalmi információk legfontosabb hordozóivá váltak. Pulitzer József, a magyar származású „újságkirály” alapozta meg a sajtó sikerét az USA-ban. Az olvasmányos stílus, a szenzációk közlése, a társadalmi problémák feltárása a tömegeknek a figyelmét felkeltette. A sajtó és az olvasók kölcsönösen hatottak egymásra. Széchényi az Amerikában élő embereket szellemileg mozgékonyabbnak látta, akiket a maradi hagyományok nem fékezték és nem hátráltatták. Amerika nem szégyellt tanulni az öreg kontinenstől, Európától, legjobb szakembereiket tanul- mányutakra küldték. Ez idő tájt is sok tehetséges ember vándorolt ki Európából, de az „agyexport” ekkor még ismeretlen volt. Az agrárius veleitású Széchényi érdeklődéssel figyelte a metropoliszok fejlődését, mivel a korszerű technika ezekben 213
