Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 24. (Kaposvár, 1993)
Szili Ferenc: A somogyi kivándorlók Amerika-képe és magyarságtudata a századforduló évtizedeiben
években a pesti és a vidéki folyóiratok is közöltek leveleket, amelyeket a már korábban külföldre kerültek küldtek haza.6 Xantus János, a világhírű utazó a szabadságharc bukása után emigrált Észak-Amerikába, ahol 12 esztendeig tartózkodott. Kezdetben napszámosként, később rajzolóként és farmerként dolgozott, majd bejárva Közép-Amerikát, néprajz- tudománnyal foglalkozott és a New Orleans-i egyetemen is tanított. Tapasztalatairól és élményeiről levelekben és könyvekben számolt be. Észak-Amerikában konstruált technikai találmányok Magyarországon már az 1840-es évektől ismertekké váltak. A gépesítés általánossá válása rendkívül megnövelte Amerika presztízsét. Az Ismertető és a Magyar Gazda hirdetéseiben ajánlotta a korszerű amerikai gépek hazai utánzatait, elsősorban darálókat, morzsolókat és szecskavágókat. Vidacs István az 1850-es években az amerikai és az angol gépek mintájára már gőzgépeket is gyártott. Festetich 70 ezer holdas csurgói birtokán 1857-ben 8 amerikai gyártmányú cséplőgépet használtak.8 A nagy hírű Kühne cég is árusított amerikai gépeket. Az amerikai mezőgazdasági gépek a századforduló után is jelentős számban érkeztek hazánkba. Somogybán 1910-1912-ben a nagyobb uradalmakban használtak lánctalpas Caterpillar traktorokat.9 Az USA technikai színvonaláról és teljesítményeiről a kivándorlók tehát már korábban képet kaphattak. Kinttartózkodásuk során a gyakorlatban is tapasztalhatták e tekintetben az amerikai fölényt. Az 1860-as évektől a Somogy című hetilapban, később a Somogyvármegye napilapban és a megye nagyobb településeiben időszakosan megjelenő sajtótermékekben számos cikket közöltek a Horvát-Szlavónországba illetve Észak-Amerikába irányuló kivándorlásról. A Somogy című hetilapban negyedszázad alatt -1866-1890 - között 97 cikket olvashattunk a kivándorlásról és az Amerikai Egyesült Államokról.10 A századforduló évtizedeitől pedig szinte naponta jelentek meg a hírek Amerikáról, a „meseországról” és a kivándorlás ijesztő méreteiről, amely Somogy megye népességét is évenként apasztotta. A tudósítások között megtalálhatjuk a rövid híreket, a tárcákat és a naplórészieteket is. Szokolay Hermin, aki az 1876. évi philadelphiai kiállításra utazott ki, útinaplóját részleteiben küldte meg a Somogy szerkesztőségébe.11 A kiállítást Somogyból megtekintette a földbirtokos ifj. Szaczger Károly, ifj. Nobl és Rimer D. is, valamint Girárdi Károly katonai főorvos fia, aki fogtechnikusi tanulmányait fejlesztette tovább.12 A megye földbirtokosai ekkor még Európa melegfürdőit és a mediterrán országok tengerparti üdülőit látogatták, de a bátrabbak már Észak-Amerikába is eljutottak. Az információk azonban kölcsönösen áramlottak. 1880-ban a „Somogy”-ot megküldték az USA-ban élő Szabó Sándornak, Ktikőmezy Mihálynak, Fejérváry Miklósnak, Vörös Vincének és Ujházy Farkasnak.13 Perczel Lajos az .Amerikai Nemzetőr” szerkesztője lapjának több példányát küldte meg Roboz Istvánnak, a Somogy szerkesztőjének. 1881-ben a somogyvári földbirtokos Széchényi Dénes fiai, Imre és Géza, 9 hónapos tanulmányútra utaztak az Egyesült Államokba.14 Néhány évvel később Somssich Ödön földbirtokos neje Kadarkútról ugyancsak Amerikába látogatott.15 1877-től dr. Rosenspitz Sándor, a volt nemesvidi rabbi a Somogynak rendszeresen küldte a tudósításait öt éven keresztül 1883-ig, harminckilenc cikkben számolt be az amerikai életformáról és a kivándorlók életkörülményeiről. Rosenspitz Sándor, a tudós rabbi 1866-ban hagyta el Magyarországot és költözött az USA-ba.16 209
