Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 24. (Kaposvár, 1993)
Szili Ferenc: A somogyi kivándorlók Amerika-képe és magyarságtudata a századforduló évtizedeiben
kivándorlás csak a századelőtől vált általánossá, amikor a Dráván túli területeken olcsó földet már nem lehetett vásárolni. A fentieket Délkelet-Dunántúlra vonatkozó statisztikai adatokkal is igazolhatjuk.3 1899-1904 1905-1907 1908-1913 1899-1913 években kivándoroltak száma Baranya 212 1328 1729 3269 Somogy 490 4726 4315 9531 Tolna 1159 4635 8134 13928 Tolna megyéből távoztak a legtöbben, Baranyából viszont a legkevesebben. Az érintett megyék nemcsak abban különböztek egymástól, hogy a kivándorlók száma jelentős eltérést mutatott, hanem a végső úti cél tekintetében is. Amíg a somogyi kivándorlók döntő többsége az USA-ban kereste boldogulását, addig Tolna és Baranya megye német ajkú lakossága inkább Németországba távozott, többnyire a szénbányákban találtak munkalehetőséget. A régióban a kivándorlókat azonos okok motiválták. Az 1870-es évektől pusztító filoxéra a parasztság jelentős részét érzékenyen érintette. A növekvő közterhek, az adók az agrárágazat strukturális átalakulásából adódó munkanélküliség, valamint a kivándorlási ügynökök káros tevékenysége ugyancsak növelte a kivándorlók számát. Az eladósodás veszélye Damoklész kardjaként függött a törpebirtokos parasztság feje fölött.“* A végrehajtások során százak és ezrek váltak földönfutóvá. A városok befogadóképessége azonban az ipar fejletlensége következtében csak korlátozottan tudta a nincstelenek igényeit kielégíteni. Mindezeken túl a már korábbiakban kivándoroltak csábító üzenetei és főképpen a pénzküldeményei adták meg a végső impulzust a kivándorlásra. A fiatalabb nemzedék vette kezébe a vándorbotot, jó néhányan először hagyták el a falut és azt az életformát, amely őket minden szállal a földműveléshez kötötte. Az óceán túlsó partján aztán elnyelték őket a kohók, a bányák és a gyárak. Meg kellett szokniuk a szokatlanul hideg teleket és a szélsőségesen meleg nyarakat és az ipari munka embert próbáló követelményeit és veszélyeit. A kivándorolni szándékozókat azonban mindezek nem tántorították el, másfél millióan hagyták el a történelmi Magyarországot, akik közül sokan az illionisi bányák mélyén találtak végső nyughelyét.’ Az USA a bevándorlóknak sokszínű arcát mutatta meg. Egyszerre volt vonzó és taszító, szeretetre méltó és gyűlöletes, befogadó és tartózkodó, könyörületes és könyörtelen, simogató és közömbös. Az új hazától - akár ideiglenesnek vagy véglegesnek tekintették azt - a bevándorlók egyszerre kaptak könnyet és mosolyt, örömet és bánatot, gazdagságot és szegénységet, jogot és sérelmet, félelmet és önbizalmat. A szerencsések és a tehetségesek elsősorban az előnyöket élvezték, míg sokan csak egy sírhelyet mondhattak magukénak. Mégis elmondhatjuk, hogy az USA a lehetőségek országa volt, főképpen a közép-európai kivándorlók számára. Infotvnációk Amerikáról a somogyi sajtókban Az Amerikáról szerzett információkat a reformkortól az első világháborúig vázoljuk fel. Főképpen azokra az évtizedekre koncentrálunk, amelyekben a kivándorlás feltételei létrejöttek és amelyben megindult a kivándorlás. Az 1830-as 208
