Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 24. (Kaposvár, 1993)
Kaposi Zoltán: Népességnövekedés és paraszti földhasználat a vrászlói uradalomban a 19. század első felében
Az első részletes - osztrák mintájú - népesség-összeírást 1784-85-ben készítették Magyarországon, majd ezt követően 1786-87-ben megismételték.14 Viszonylagos megbízhatósága, adatgazdagsága a magyarországi társadalomtörténet egyik alapforrásává teszi ezen összeírást. Nézzük, mit mutatnak az adatok a vrászlói birtokra nézve. A vrászlói kerület népessége 1784-ben 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 Vrászló 15 29 119 76 49 1 — 6 6 24 4 35 76 Path 28 36 196 104 94 316 18 18 5 45 104 Gardos 9 17 75 41 3211 18 5 16 41 Összesen 52 82 390 221 175 4 1 22 25 60 14 86 221 (1 = ház; 2 = család; 3 = tényleges népesség; 4 = férfi; 5 = nő; 6 = nemes férfi; 7 = polgár; 8 = paraszt férfi; 9 = polgár és parasztfiú örökösei; 10 = zsellér; 11 = egyéb; 12 = sarjadék 1-17 éves korig; 13 = összesen) Forrás: Dányi-Dávid, I960. Az úrbérrendezés óta eltelt húsz év alatt karakterisztikus változások mentek végbe a terület népességének nagyságában. Az össznépesség mintegy száz főről 1784-re 390 főre nőtt, tehát megnégyszereződött a lakosság. Különösen szembetűnő ez a családok számának változásánál: az 1767-es 22 család helyett már 65 család élt a két faluban. Ehhez még hozzá kell vennünk azt is, hogy ugyanakkor Gardos- pusztára 17 családot írtak össze, ami pedig - lásd a birtoktörténeti fejtegetéseinket - egyértelművé teszi az eddigre meginduló majorsági gazdálkodás létét, hisz ezek az emberek vélhetően cselédek, béresek voltak. Ezt mutatja az is, hogy a pusztán 18 férfi élt, gyerek ugyanakkor csak tizenhat. Bár nagyon látványos a népesség növekedése, mégsem hisszük, hogy valamiféle nagyobb telepítés történt volna. Úgy gondoljuk, hogy az 1760-as években már jelenlévő 22 család belső szaporulata lehet az alapvető forrása a hirtelen megnőtt népességnek. Hipotézisünket két dolog támasztja alá. Az egyik, hogy a két faluban a házak száma lényegesen alacsonyabb a családok számánál, ami arra utal, hogy egy fedél alatt élő közösségekről van szó. A másik magyarázati lehetőség a termékenységgel kapcsolatos. Feltételezhetjük, hogy az 1760-as évek táján beköltöző kiscsaládok első generációja pontosan az 1780-as évek felé jut el odáig, hogy az első húsz év körüli nemzedéket kibocsáthatja, s azok új családot alapítva élnek majd tovább. A népesség gyors változását mutatja az is, hogy a megismételt 1786-87-es összeírás szerint a két-három évvel korábbi össznépesség már 436 fő, Pathon három, Vrászlón hat család adja a negyvenhat fős növekményt.15 Egy házra nyolc fő jutott, a családok átlagos létszáma pedig 4,8 fő. Az elmondottak alapján bizonyosnak tűnik számunkra, hogy a vrászlói birtok az 1760-as évektől kezdve népesült be. Hogy honnan jöttek a telepesek, azt források hiányában nem tudjuk megmondani. Mindenesetre tény, hogy az 1767-es, illetve a későbbi uradalmi szintű népességosztozkodások magyar névanyagot mutatnak, s így értelemszerű, hogy a vrászlói birtokok lakossága vélhetően belső vándorlás vagy telepítés eredménye. Meg kell említenünk, hogy nemcsak a vrászlói birtok benépesülése történt meg ekkor. Az 1740-50-es évektől kezdve a környékbeli falvak is mind feltöltődtek, számos nagy lélekszámmal bíró falu jött létre. Kiemelkedik közülük a 179
