Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 24. (Kaposvár, 1993)
Kaposi Zoltán: Népességnövekedés és paraszti földhasználat a vrászlói uradalomban a 19. század első felében
NÉPESSÉGNÖVEKEDÉS ÉS PARASZTI FÖLDHASZNÁLAT A VRÁSZLÓI URADALOMBAN A 19. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN KAPOSI ZOLTÁN Bevezetés Dolgozatunk „A Magyar Tudományért Alapítvány” támogatásával készült, írásunk célja az volt, hogy egy hagyományos agrártérség demográfiai növekedését összevessük az adott népesség földhasználati változásaival úgy, hogy közben szélesebb, tágabb szempontokra (országos és nemzetközi trendekre) is figyeljünk. A vizsgálódás keretéül egy 24 ezer holdas uradalmat választottunk, ami a vizsgált korszakban Somogy vármegyében feküdt, a Lengyel, a Boronkay, a Festetics és a Zichy család tulajdonaként. Az uradalomhoz hét falu tartozott: a központja Vrászló, ezen kívül Path, Simonyi, Miháldi, Bolhás, Apáti, Viszló. Ennek az agrárszervezetnek a működéséről már több publikációnk jelent meg, ezek elsődlegesen a nagybirtok gazdaságtörténeti vonatkozásait érintették. 1. A népesség nagysága Az iparosodás előtti társadalmak egyik nagyon fontos jellemzője volt, hogy az össznépesség nagysága csak nagyon lassan változott. Általában 200-300 év kellett ahhoz, hogy egy népesség megduplázódjon.1 Ennek egyik (talán kiemelkedő) oka a halandóság rendkívül magas aránya, amit közegészségügyi, családpolitikai vagy népességkatasztrófába torkolló gazdasági folyamatok befolyásolhattak. Aló. századi népességszaporodással lassú változás indult meg Európában, de igazából majd a 18. század lesz az elementáris robbanás korszaka. Ez az évszázad Angliában a „demográfiai átmenet” kezdetének korszaka, amikor is a halandóság vonala a termékenység görbéjénél lényegesen nagyobb ütemű csökkenést mutatott, s így gyakorlatilag 100 év alatt megduplázódott a szigetország népessége.2 A gyors növekedés összefonódott a mezőgazdasági forradalom (agricultural revolution) változásaival, illetve egy lassú iparosodási folyamattal, s ez azt eredményezte, hogy a korább alig mérhető gazdasági növekedés már túlléphette az évi egy százalékos határt, megteremtve a lehetőséget egy jobban táplálkozó és tovább élő, magasabb minőségű népesség számára/ Magyarországon a 18. század szintén a jelentős népességgyarapodás jegyében telt el, bár ezt egészen eltérő tényezők okozták. Sajnos a forrásadottságok nem teszik lehetővé a 18. század első felére az ország népességének pontos megállapítását. A hagyományos álláspont szerint Magyarország népessége a 18. század elején körülbelül 4 millió főre tehető, ami hozzávetőlegesen a Mátyás halála utáni 177
