Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 24. (Kaposvár, 1993)
Kiss Z. Géza: Iratok a Dráva-völgyi állatkereskedelem történetéhez
lefizetésére hathatóssan szorittani, a nem fizetés esetében pedig részemre exequál- tatni (végrehajtatni). Vagyok a Tekintetes Uriszéknek Vaiszlón November 9en 1827. alázatos szegény szolgája Löioy Lázár árendás BML. PAK. VU. Úriszéki ir. 14/1837. sz. mell. (29) 1837., Vajszló Az apa kereskedelmi spekulációi miatt tönkrejutott Kis Tóth testvérek nyilatkozata Tekintetes Úriszéki Kegyes Uraim! Alázatossan jelentem a Tekintetes Uriszéken, hogy minékünk mind a házunkat, pajtánkat, istállónkat, kamránkat és egy kettős kalickánkat mind elvette és eladta az uraság, mert annyi adósságot szerzett az atyánk, hogy még azok az épületek sem lettek elégségesek annak kifizetésére, hanem minden marháinkat elnyelte, még ami a feleségemé volt, egyik ökör a gazdaságba keveredett, az is elment az adósságba. Az édesanyánké volt, még az attya adta néki egy tehén és egy üsző, azt nem adta az édesatyánk és anyánk nékünk, hanem mikor elpusztultunk, magának vette és eladta a tehenet Váczi Jánosnak, az üszőt (pedig) Váczi Illés fiának Péternek, és elélték. Minékünk nem maradt semmi, sem nékem, sem a Daninak. Más, ami tsekélység volt, mint kapa, kasza, egy fejsze, a szekér és taliga, azt magam tsinyáltam és szerzettem; az atyánk nem szerzett semmit affélét. Az 1816. esztendei szűk termés, több időbeli szükség elemésztette mindenünket. Adóssak voltunk itt a városban Böbék Jánosnak 400 forinttal, a városnak 200 forintokkal, többeknek is (tartoztunk). Mindenünk elment, mikor azokat ki kellett fizetnünk. Mindezekről bizonyságot tésznek a helybeli birák, esküdtek is, úgy a tő szomszédok is. Ezzel mély tisztelettel maradván vagyok Tekintetes Uriszéknek, kegyes Uraimnak alázatos szolgái Kis TótJosef és Dani vaiszlói lakosok 175
