Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 23. (Kaposvár, 1992)
A Somogyi Levéltári Napok '91 és Hanák Péter akadémikus 70. születési évfordulója alkalmából rendezett emlékülés előadásai - Szita László: A magyar katonaság törökellenes küzdelmének nyugat-európai sajtóvisszhangja 1688-1698 között
Az év október-novembere sajtójának áttanulmányozása során Lippa ostrománál találunk utalást magyar katonaságra. Szegedi parancsnokságtól érkezett jelentést közölt az „Extra Schreiben” szeptember 23-i száma, amely szerint a szeptember 12-i rohamban a magyar erők hősiesen küzdöttek, majd 15-én 4000 magyar és rác katonát rendelnek Lippára, mert Thököly Erdélybe készül betörni. Szeptember 20-i haditudósításban végül arra találunk adatokat, hogy a szlavóniai palánkokba és kisebb várakba magyar garnizonokat helyeznek el a rácok mellé. Az 1692. évi hadjárat A kifáradás jelei mutatkoznak mind két félnél a kelet-európai fronton. A ki- sebb-nagyobb összecsapások függetlenül az időjárástól már januárban ismét megindultak. Gyula elleni rohamot már az elmúlt esztendő legvégén tervezték. Magyar huszárokat rendeltek a vár alá felderítés céljából. Gyula város lerohanásának, a vár ellen vezetett sikertelen akciónak, amelyben a hajdúk zsákmányéhsége játszott döntő szerepet, érdekes módon szinte semmi visszhangja nem keletkezett az újságokban. Egy debreceni tudósítás csupán annyit közölt, hogy Auersperg tábornok magyar és rác csapatokkal a környék palánkjait ideiglenesen megszállta, majd felgyújtották azokat.9“* A Gyula körüli régió elpusztítása a készülő blokád tervéhez tartozott, a lakosságot Debrecen környékére telepítette Auersperg tábornok. Azután úgy látszik egy-két évre mégis levették a vár blokádolása kérdését napirendről. Mint minden esztendőben, most is tudósítások láttak napvilágot arról, hogy nagyobb magyar kontingenst terveznek felállítani. Mint korábban is, Bodeni Lajos Vilmos fővezérrel hozták kapcsolatba a tervet. A „Mercurii Relation” bécsi tudósítója január 31-én arról számolt be, hogy az őrgróf 9000 főből álló magyar lovasságot illetve gyalogságot toboroztat. Három hónapon át, a legkisebb mozzanatokat is áttanulmányozva, a magyar katonaságra még utalást sem találunk az újságokban. Április 3-i bécsi tudósítás számol be újra részletesen Nagyvárad körüli blokádharcról, amely során Auersperg tábornok a magyar huszárokat Jenő irányába küldi rendszeres felderítésre, ahonnan a török felmentő hadmozdulat várható.98 Figyelemre méltó hírt közölt magyar szempontból a haditanácsi tárgyalásokról egy bécsi tudósítás, amely szerint „magyar és rác nemzeti katonaságot szerveznek Croy herceg vezénylete alatt, amelyet szávai hadtestnek neveznek el, s betörést fog végrehajtani Szerbiába.”96 Szeptemberig hallgat a magyar katonaságról a sajtó, csupán Thököly akcióival, törekvéseivel foglalkozik, azokkal azonban mindennap nagy részletességgel. Szeptember 7-i bécsi haditudósításban szerepel egy villanásnyira a szegedi magyar huszárság, amely éjszaka lepett meg egy nagyobb török egységet „...átkelve a Tiszán álmukban lepték meg a törököket és valamennyit lemészárolták, és tekintélyes zsákmánnyal tértek vissza...”9 Október 11-én azután egy Lippa felé küldött nagy konvojt, amelyet 1000 magyar huszár biztosításával kísértettek, váratlanul török csapatok támadtak meg, az elbizakodottság tette őket védtelenné. 1 lárom kapitányukat, egy zászlóst és 150 embert vesztettek a csatában, nem messze Szegedtől.98 Pár nappal később viszont magyar katonaság sikeréről számolt be egy bécsi haditudósító. Temesvár ellátásának javítására 1000 gyalogos és 3000 lovas szpáhival biztosított török csapat kelt át a Maroson, „...közben a mi élelmező hajóinkra bukkant. Az ott lévő magyar katonák olyan vitézül tartották magukat, hogy a törökök siker nélkül visszavonulni kényszerültek, így Gyulára és Jenőre az élelmet sikeresen elszállíthatták Veteráni kirendelt egységei...”99 311
