Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 23. (Kaposvár, 1992)
A Somogyi Levéltári Napok '91 és Hanák Péter akadémikus 70. születési évfordulója alkalmából rendezett emlékülés előadásai - Király István: gr. Széchenyi Imre elméleti és gyakorlati munkássága
Angliában, a XVIII. században pedig Franciaországban képviseltek. Gr. Széchényi Imre élete valósággal úgy égett el. Nagyon fiatalon, 58 éves korában, 1905. november 5-én dobbant utolsót a szíve. Hagyatéka még mindig észrevehető a somogyi tájon. Aki elmegy Somogyvárra a kastélyba, és megbámulja a kertben a remek fákat, amiket a gróf telepített ide, és az út melletti borospincét megcsodálja, amit még ma is használnak, az találkozhat gr. Széchényi Imrével. Én sem, de azt hiszem az a néhány történész, akik ismerik életét, nem tudunk megszabadulni attól a gondolattól, hogy egy más korban benne Széchenyi István szelleme lobbant fel újra. JEGYZETEK 1 Szekfű Gyula: Három nemzedék és ami utána következik. Bp., 1989. 315.1. 2 Magyarország története. 1848-1890. Bp., 1987.1263.1. 3 Király István. Tények és dokumentumok a magyar agrároktatás múltjából. - Bartók Béla családja és a parasztság. Agrártörténeti Szemle, 1981. 3—4. szám. 4 Gr. Széchényi Imre zárkózottságára, de bizonyos mértékig szerénységére is utal az, hogy nem találtam olyan biográfiát, amit ő írt, de másoktól sem maradt olyan írás, aminek alapján nyomon követhetnénk ifjúságát egészen addig, amíg első jelentős írása fel nem hívta rá a figyelmet. Bár igaz az, hogy már 1883 előtt feltűnt a kultúra iránti fogékonyságával, mégis az országos sikert az 1883-ban megjelent Amerikai levelek hozták meg számára. Somogy megyében 19 évesen 15 ezer forinttal segítette a csurgói és a nagyatádi járások népiskoláit, valamint a megye két gimnáziumát, a csurgóit és a kaposvárit. (Somogy, 1878. december 17.) 21 évesen beválasztották a Régészeti és Történelmi Társulat somogyi választmányába. (Somogy, 1879. május 27.) A megyei monográfia sem tartalmaz olyan adatokat, ami megvilágítaná gr. Széchényi Imre ifjú életútját. (Csánki Dezső: Somogy vármegye. Bp., 1914. 226.1, 266. I., 278. 1. és az 576.1.) A közvetlen rokonsága a következő személyekből állt: apja keresztneve Dénes, az ő felesége gr. Hoyos Mária volt. Gr. Széchényi Imre felesége gr. Andrássy Mária. Két testvére volt: Géza, az erdőcsokonyai földbirtokos és Viktor, akinek Kőröshegyen volt birtoka. Nagybátyja, id. gr. Széchényi Imre, akinek Homokszentgyörgyön volt birtoka, és 1898-ban halt meg. (Vasdényei Imre: Ősi birtokok és birtokosok. Kaposvár, 1922. 45.1.) 5 Magyarország története. 1848-1890. i. m. 1263.1. 6 Gr. Széchényi Imre: Amerikai levelek. Bp., 1883. Már ezt megelőzően írt az amerikai tapasztalatairól a Magyar Föld című újságban, sőt a Somogy című hetilapban is közölt részleteket a naplójából. 7 Az amerikai búza alacsony önköltségének fő forrását a talaj őstermékenységében látta. Az akkori tapasztalatai alapján kétféle talajról beszélt: „...a keleti államokét, melyben évek óta a kellő népesség meglévén, a föld már elvesztette őserejét és részint hevertetés, részint trágyázás által javíttatik és a nyugati államokét, hol az évenkinti nagy bevándorlás és új föld munka alá vétele dacára is, még sok és nagyterületű szűz szárazföldet találunk. Ezen utóbbi az, mely roppant terméseivel és aránylag csekély előállítási ára által nehezíti meg annyira versenyünket.” „De a fő tényező, amely az amerikai termény árát annyira leszállítja: a szállítási ár.” A gépi átrakás olcsóságát és nagy kapacitását dicsérte. Ez fontos volt a vasúti és a vízi úton történt szállításnál. A gépi átrakás fő eszköze az „elevátor” volt. Az olcsóság és a megbízhatóság másik fontos eszköze a búza minősítése, az árak pedig ettől függtek. A raktározás is olcsó volt, a minősített árukészlet eladásánál nem volt rizikó. Azt állapította meg, hogy a keleti államokban majdnem oly magas a búza önköltsége, mint Európában, ezért ott nem is termesztettek búzát. (Somogy, 1883. január 30.) 294
