Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 23. (Kaposvár, 1992)
A Somogyi Levéltári Napok '91 és Hanák Péter akadémikus 70. születési évfordulója alkalmából rendezett emlékülés előadásai - Király István: gr. Széchenyi Imre elméleti és gyakorlati munkássága
sét a Balatonon lehet hasznosítani. Ehhez még az járult hozzá, hogy Trianon után a tengerparti üdülés is drágává vált, így aztán a magyar nagybirtokosok tódultak Földvárra. Egyébként a település hálás volt Széchényi Imrének; szobrát 1908-ban Péter és Pál napján leplezték le.21 Önök közül most bárki mondhatja azt, hogy az előadó azzal akart ünnepi mázt adni a megemlékezésnek, hogy csak jót mondott gr. Széchényi Imréről; nincs olyan ember, akinek nem lenne hibája. A kétkedőknek azt mondhatom, hogy Széchényi Imrének még a gyarlóságai is aláhúzzák a nagyságát. 1900 előtt a parasztkérdés egyik legavatottabb ismerője volt. Ugyanakkor földbirtokos és gróf volt. Meggyőzően tőle sohasem hangozhatott volna el, hogy ő egy parasztbarát, osztályát semmibe vevő intellektuel. Erre azonban életében még csak nem is célzott; ő megmaradt olyan földbirtokosnak, aki zokszó nélkül vette tudomásul 1848-at, a jobbágyfelszabadítást. Az a szokása, hogy a parasztokat szívesen nevezte „telkes jobbágyok utódainak”, talán családi szóhasználat volt, mivel ő egy évtizeddel később született, mint ahogy a forradalmi események megtörténtek. Az sohasem jutott eszébe, hogy földet osszon, mint gr. Károlyi Mihály. Olyan teátrális jelenetek, mint ami 1919- február 24-én Kápolnán megtörténtek, tőle nagyon távol álltak, különösen ha ehhez még azt is hozzávesszük, hogy a Károlyi uradalom akkor már a bankok kezében volt. Gr. Széchényi Imre csak a parcellázást és a telepítést fogadta el járható útnak. És ki tudja...? Ha a magyar földkérdés viharos utolsó 100 évét számba vesszük, azt a sok tili-tolit végigtekintjük, kit is igazolt a történelem?22 Az áramlatok harcának csak egy szomorú végeredménye maradt: a magyar parasztot sikerült elidegeníteni a földtől a mai napra, pedig erre Nagyatádi Szabó István 1910-ben figyelmeztetett; az ingyen földhöz jutás kiöli a parasztból a föld szeretetét, az őseitől elfogadott életforma megtartását.23 Gr. Széchényi Imre arisztokrata volt a szó görög, eredeti értelmében, ami a társadalom legkiválóbbjait jelenti. Magatartása arisztokratikus volt. Kevés barátja volt, akivel igazán oldottan tudott érintkezni. A barátai többnyire a rokonokból kerültek ki. Magatartása kissé pózos volt. A magányos tölgyfa benyomását keltette. Emelletrhű volt társadalmi csoportjához; nem úgy, mint a francia forradalomban számos márki... Ahogy erre az előadásra készültem, foglalkoztatott, hogy milyen szellemi áramlatot is képviselt gr. Széchényi Imre? Lehet-e azt mondani, hogy Széchenyi Istvánnak késői epigonja? Azt hiszem, nem! Amit megfogalmazott, amit tett, egy egészen más korban tette, mint amiben Széchenyi István élt. Vagy talán annak az antiliberális áramlatnak a képviselője, ami Németországból vándorolt be hazánkba, és az OMGE 1896 után elfogadta hivatalos politikája vezérfonalának? Ez sem igaz! Ő ugyanis híve volt a manchesterizmusnak, ahogy ő a liberalizmust nevezte. Távolról sem követelt oly nagyfokú beavatkozást a gazdasági életbe, ami őt praefasisztává tette volna. De hát akkor milyen szellemi áramlatot képviselt gr. Széchényi Imre? Megerősödött bennem az a tudat, hogy ő a felvilágosodás egy megkésett képviselője. Ő azért tudta megtartani mérsékelt liberalizmusát, mert a jobbágyfelszabadítás ellenére 1900-ig a magyar parasztság polgárosodása szerény kezdeteket mutatott. A birtokos paraszt jóval többet dolgozott, mint 1848 előtt, és élete csak annyival lett jobb, amennyit a civilizációs haladás különben is biztosított neki. Ezenkívül a felvilágosodás eszméihez kapcsolódott a romanticizmus társadalomképéből is valami. Széchényi Imrének az amerikai farmokról elmondott mondanivalója azért tudott bekapcsolódni a magyar történelmi folyamatokba, mert társadalmi szerepköre kissé hasonlatos volt ahhoz, amit a felvilágosodás hívei a XVII. században 293
