Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 23. (Kaposvár, 1992)

A Somogyi Levéltári Napok '91 és Hanák Péter akadémikus 70. születési évfordulója alkalmából rendezett emlékülés előadásai - Király István: gr. Széchenyi Imre elméleti és gyakorlati munkássága

azt észlelte, hogy Dél-Somogyban nőtt a nagyobb gazdaságú parasztcsaládok száma. Az okok keresése közben akadt rá az egyke témájára.1'

Ha gr. Széchényi Imre elméleti és tudományos munkásságát össze akarjuk foglalni, akkor azt kell mondanunk, hogy az kerek és egész. Az egymás után következő művek tematikusán egy láncolatot alkotnak; egyik feltételezi a másikat. Érdeklődése közgazdasági, szociológiai és történeti gyökerű volt, tehát az mondható, hogy vérbeli társadalomtudományi érdeklődésű kutató volt. Egész tudományos munkásságának a gyakorlati célja az volt, hogy modernizálja a magyar agrárviszonyokat, a nagybirtokos osztály és a parasztság helyzetét akarta javítani.

Gr. Széchényi Imre gyakorlati munkásságából három somogyi vonatkozásút emelek ki. A Szentimrei Földműves Iskola megalapításának gondolata gr. Széchényi Imre fejében született meg, és ő indította útjára az 1935-ig fennállott oktatási intézményt.18 Ennek az iskolának a létrejötte és működése Somogy megye mezőgazdasága modernizációja szemszögéből egészen alapvető jelentőségű. Bár az intézet a megye homokos zónájában jött létre, amely kevéssé alkalmas az intenzív állattartásra, mégis a szarvasmarha-tenyésztés, a lótartás és a sertéstenyésztés ismeretei kitüntetett helyet kaptak az iskola tantervében és a gyakorlati gazdaságában. Bár a földműves iskola nem volt kimondottan birtokos parasztok gyermekeinek nevelő- és oktatóhelye, hanem inkább a nagybirtokok gazdaképzője, mégis azok az ismeretek, amelyeket ott előadtak, igen sokféle csatornán eljutottak a parasztsághoz is. Arról nem is szólva, hogy a környező falvakban telenként a tanárok és tanítók előadást tartottak, véleményezték a mintagazdaságokat, és elég sokat publikáltak a korabeli gazdasági lapokban. A Szentimrei Földműves Iskola megalapításával gr. Széchényi Imre elindította Somogy megyében a Földművelésügyi Minisztérium által immáron száz éve finanszírozott mezőgazdasági oktatási intézmények sorát.19

Másik jelentős tettéről, Balatonmária alapításáról már a máriai lakosok sem tudnak semmit. A múlt század 80-as évtizedében a filoxera nevű gyökértetű elrágta a fonyódi domboldal délnyugati lejtőjén elhelyezkedő paraszti szőlők gyökerét, és a több évszázados hagyományra visszatekintő szőlőtermesztés válságba jutott. Sok fonyódi szőlősgazda máról holnapra megélhetés nélkül maradt. Gr. Széchényi Imre a segítségükre sietett, bár már akkor nem volt vármegyei közgazdasági előadó, mégis nagy tekintélyével elérte, hogy7 törlesztéses hitelt kaptak a fonyódiak és így homokos talajon, tehát a filoxérára nézve immunis talajon telepíthettek újra szőlőt, folytathatták ősi mesterségüket. A település akkor még nem volt falu. A hálás parasztok gr. Széchényi Imre feleségének keresztnevét választották, és így lett Mária-telep a neve. Faluvá növését nem csak a balatoni üdülés mozdította elő, de az is, hogy a két világháború között Badacsony felkapott kirándulóhellyé változott, és ott sok bort fogyasztottak. Ugyanis azon a hegyoldalon sohasem termett annyi bor, amennyit helyben elfogyasztottak. A balatonmáriai rizling volt az utánpótlási forrás, amelyet sokszor tele hordóban a Balatonon csónakáztak át Badacsonyba.211

Gr. Széchényi Imre gyakorlati, Somogyot fejlesztő tevékenységének harmadik nagy területe a Balaton partjának fejlesztése volt. A balatoni fürdőkultúra a századforduló körüli két évtizedben fejlődött ki. Ő azzal kapcsolódott be ebbe, hogy egy másik apró balatoni települést, Balatonföldvárt fejlesztette naggyá. 1900 táján a mai Földvár helyén egy puszta volt, amely testvérének, Viktornak a tulajdonában állt. Talán a második világháborúig - Siófok mellett - az egyik dinamikusan fejlődő település. Rövid idő alatt Balatonföldvár a nagybirtokosok üdülési helyévé vált. Miután a semmittevő nagybirtokosok között nagy volt az utánzási mánia, Széchényi Imre kitűnő közgazdasági érzékkel érezte meg, hogy a hegyvidéki üdülés csökkené292