Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 23. (Kaposvár, 1992)
Szántó László: Látlelet a sztálinista agrárpolitikáról a somogyi összegzés kaposvári vitáján
A gyűlés első felének egyik adatokban és tényekben gazdag hozzászólását a Statisztikai Hivatal Somogy megyei vezetőjétől hallhatták a jelenvoltak.15 A somogyi mezőgazdaság kollektivizálás előtti viszonyainak adatszerű ismertetése után az uralkodó párt szövetségi politikáját bírálta a legjelentősebb falusi réteg helyzetéről szólva: , A középparasztság köréből ritkán választottak tsz-elnököt. A tanácsválasztások alkalmából és azóta is igen kevesen kerültek tanácsapparátusba vezetőnek. Nyilvánvaló ezáltal is lebecsülték a középparasztság szerepét, súlyát a tsz-mozgalom beindításában.” Ezek után a kulákkorlátozásnak nevezett elnyomó intézkedések széles körű negatív hatásaira hívta fel a figyelmet, rámutatva, hogy a falusi közösségeken belüli szerteágazó rokoni kapcsolatok miatt ez a középparasztok, s egyáltalán a falusi lakosság nagy többségének megfélemlítéséhez vezetett. Az átgondolatlan, gyakran kapkodó jellegű agrárintézkedések legsúlyosabb következményeiről így beszélt a statisztikai szakember: „ A rendeletek tömkelegé is azt a látszatot keltette, mintha a parasztság tönkretétele lenne a cél, s teljesen megsemmisítve belekényszeríteni a tsz-be. A paraszt ma már csak a mának él, holnapra nem gondol... Azt tapasztaltam, hogy a parasztság ugyanazokkal az elkopott mezőgazdasági felszerelésekkel szánt, vet, kapál, mint korábban. Talajerő-utánpótlás a földterületeken ismeretlen. Rablógazdálkodás folyik ezeken a területeken, amely a későbbi években is nagy mértékben érezteti hatását.” A hozzászólás befejező részében az agrárgazdaság s főleg a tsz-ek mindennapos súlyos termelési nehézségeit taglalta. Talán túlzásnak fog tetszeni, de a következőkben ismét egy statisztikai hivatali dolgozó felszólalását ismertetem, amely mind tartalma, mind szubjektív, s egyben határozottan politikai hangvétele miatt fontos kordokumentumnak tekinthető.”16 A fiatal szakember frappánsan intonálta mondanivalóját: „Végre elérkezett az az idő, amikor a gondolkodó ember a párt és a kormány vezetői előtt nyíltan és őszintén elmondhatja véleményét az ország politikai és gazdasági helyzetéről..., hogy már többé nem kell félni attól, hogy' az őszintén és a segíteni akarás szándékával kimondott szó bárkit hátrányos helyzetbe hozhat.” A hedrehelyi származású fiatalember személyesen is érintett volt a vitaanyag tárgyában, s ezért elsőként az ottani tsz-szervezésről fejtette ki véleményét: „Meg kell mondani, hogy már az alakítás első napjaiban többek között én voltam az, aki meg akartam gátolni szüleimnek, ill. édesapámnak azt a szándékát, hogy a termelőszövetkezet további szervezésében részt vegyen... Elemezve a belépő gazdák életkörülményeit nem volt nehéz megállapítani, hogy' ezek az emberek és a szüleim a nyomasztó adó- és begyűjtési terhek alól menekülve kedvtelenül választották ezt a látszólag kevesebb bizonytalanságot ígérő megoldást.” Éppen a szülőfalujában tapasztaltak ny'omán szólt a továbbiak során arról is, hogy a közgazdasági egyetemen tanultakkal szöges ellentétben állt mind az, ami a valóságban történt. Ehhez kapcsolódva keményen ítélt arról, hogy a szervezés során alkalmazott durva módszerekkel megsértették az „emberi jogok és önérzet” alapelveit. Az agresszív stílusú politika következményeiről szólva megállapította: „Nem kell mondani miért adósodtak el a gazdálkodók, ...nem volt a történelemnek olyan szégyenteljes korszaka, mint az 1951-52-es év, amikor a gazdálkodó parasztoknak, akik az égő napsütésen fáradságot nem kímélve, sok esetben napi 10-14 órát dolgoztak a nép kenyeréért, ugyanakkor ezektől az emberektől vették el a betevő falatjukat.” Az MDP agrárpolitikája nemcsak szétzilálta a falusi közösségeket, hanem - amint a felszólaló is kifejtette - új feszültségeket, ellentéteket gerjesztett a falvak társadalmi csoportjai között. Ennek kedvezőtlen politikai-pszichológiai következményeiről, ill. a kibontakozást nehezítő utóhatásáról az alábbiakat mondotta: „...a parasztság bizalma megingott, bizalmatlanul fogadja a párt és a kormány határozatait - hivatkozva a múltra. Könnyebb 268
