Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 23. (Kaposvár, 1992)
Bognár Tibor: Adalékok a Volksbunddal szembeni ellenállási törekvések történetéhez Somogy megye németlakta falvaiban
bontakozott ki az SS készülő akciójával szemben: Szülök községben májusban vették hírül a tervezett német sorozást, melynek hírére a Honvédelmi Minisztériumba küldöttséget menesztettek, ahol 120 aláírással ellátott tiltakozó nyilatkozatot nyújtottak be. Azt kérték a minisztériumtól, hogy ne a német, hanem a magyar hadseregbe vonultassák be az érintetteket. A nyilatkozat átvétele után a küldöttséget azzal bocsátották el, hogy kérelmüket továbbítják a Pécsi IV. Honvéd Hadtestparancsnoksághoz. Miután a küldöttség visszaérkezett a községbe, nagyarányú szervezkedés indult meg a sorozással szemben. Ennek eredményeképpen mintegy 250 hadköteles jelentkezett a honvédségnél katonai szolgálatra. A nem katonaviseltek a hadtestparancsnokságra, a tartalékosok volt csapattestükhöz adták be jelentkezésüket. A bevonulok rendelkezésére külön vasúti kocsikat bocsátottak. A helyi Volksbund vezetői azonban tudomást szerezve az akcióról, értesítették a pécsi Gauleitert, aki a Gestapo közreműködésével letiltatta a szulokiak jelentkezésének elfogadását. A csapattesteknél azzal utasították vissza őket, hogy Magyarország és Németország szövetségi viszonyára való tekintettel mindegy, hogy melyik hadseregben teljesítenek szolgálatot. A hadkötelesek így reményt vesztve azzal a keserű érzéssel érkeztek vissza a községbe, hogy Magyarország nem hajlandó őket teljes jogú polgárainak elismerni, s egy sorba helyezi őket a volksbundistákkal. Azonban sokan még a történtek ellenére sem nyugodtak bele az elutasításba, s ezután is menesztettek küldöttségeket a különféle hatóságokhoz. Próbálkozásaik azonban rendre eredménytelenek maradtak, mert a fentiekben idézett rendeletek értelmében a hivatalos szervek reagálása csak negatív lehetett. Ilyen előzmények után következett el június 28-án a német sorozás. Jellemző volt a hangulatra, hogy a sorozást megelőző éjszakán a sorkötelesek a sorozóbizottság ablaka előtt magyar nótákat énekeltek, többek között az „Inkább leszek betyár a pusztában, mintsem leszek Hitler katonája” kezdetű nótával fejezték ki a magyarság iránti elkötelezettségüket és adtak hangot annak az ellenszenvnek, melyet a németek erőszakos akciójával szemben tápláltak. A sorozáson többen nem is jelentek meg, őket a belügyminiszter rendelete értelmében csendőrök állították elő. A körülmények ellenére a sorozás különösebb esemény nélkül zajlott le, és szeptember 15-én a fiatalabb, 20-án pedig az idősebb korosztályok megkapták a behívóparancsot a német hadseregbe. A bevonulókat német katonák és magyar csendőrök kísérték ki a vasútállomásra, így a községben való maradás szinte lehetetlen volt. A Kaposvárra tartó szerelvényről egy kényszersorozott néhány állomás után leszállt, őt csendőrök fogták el, Kaposvárra kísérték, ahol a Gestapo ismeretlen helyre szállította. Ennek ellenére többeknek mégis sikerült megszökniük. Ősszel már sokan feltünedeztek a közeli erdőkben, szőlőhegyeken és pincékben bújkálva. A szökevényeket keresve a Gestapo a községben rendszeresen tartott razziákat csendőrkísérettel a hadkötelesek családtagjainál. A csendőrség még a helyi nemzetőrséget is felhasználta a szökevények kézrekerítése érdekében. A nemzetőrség parancsnoka azonban időben értesítette a családokat a közelgő razziáról. A hozzátartozók közül a Gestapo többeket vallatásnak vetett alá, elhurcolással fenyegették őket, hogy megtudják tőlük a szökevények tartózkodási helyét.14 Ehhez hasonló méretű megmozdulásról a megye többi községéből ugyan nem tudósítanak a rendelkezésre álló iratok, de kisebb-nagyobb ellenállás számos községben bontakozott ki az SS-sorozással szemben. így Ecsenyben 12 sorköteles jelentkezett a német sorozás hírére Somogyváron a Honvédségnél. Jelentkezésüket el is fogadták, azonban a helyi Volksbund-vezetőnek az ügy tudomására jutván, a 25'
