Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 23. (Kaposvár, 1992)
Szabó Dániel: Kossuth és Kaposvár
képviselőjelöltként. Kossuthot Kaposvár mellett Szentesen is képviselővé választják, Ferenc fiát a Baranya megyei Szentlőrinczen. Kossuth Lajos Tódort Kecskemét egyik kerülete akarja képviselőjévé választani, de ő jelzi, hogy a mandátumot nem fogadja el, így végül nem indítják. Mohácsiak is meg akarják hívni Kossuthot képviselőjüknek, de tudván eddigi nyilatkozataiból, hogy nincs túl nagy esély arra, hogy ebben az időpontban, akár képviselőként is hazatérjen, 1869 január 22-én írott levelüket így fogalmazták: „Mohács képviselő választó kerülete nevében hazafiúi tisztelettel felkérjük, hogy a mi képviseltetésünket az 1869/71. évi országgyűlésen méltóztassék elvállalni; vagy ha a hazajövetel elveivel ellenkeznék, valakit nékünk kegyeskedjék ajánlani, mi megfogunk az ajánlott egyén hazafiságában bizni; tudjuk, hogy nem fognánk csalatkozni.”6 Kossuth a levélre, s a választ sürgető táviratra azt válaszolta, hogy a képviselőséget nem fogadhatja el, s ajánlja Dietrich Ignácot Pécsről, vagy ha ő sem vállalja, kérjenek tanácsot a mohácsiak Irányi Dánieltől a 48-as, azaz a szélsőbal párt vezetőjétől. Mivel Dietrich nem vállalja a jelöltséget (Pécsváradon választják meg 1869-ben) Irányi tanácsára Henszlmann Imre lesz e kerületben a szélbali jelölt, s meg is szerzi a mandátumot." Még egy kerületben szerepel Kossuth a képviselőjelöltek között: a Baranya megyei Siklóson, ahol a helyi szélbali jelölt Vajda János siklósi ügyvéd megbuktatására az utolsó pillanatban bedobják a nevét. A trükk nem sikerül Vajda 1176, Kossuth 368 szavazatot nyer, s így a valóságos szélbali jelölt nyeri el a mandátumot.8 Kossuth képviselőjelöltként való felléptetésének különböző okai voltak, s ezek is változtak 1867 és 1869 között. Az első jelölések egyértelműen tiltakozások voltak a kiegyezés megkötése ellen. Később egyes helyeken valamiféle előválasztási funkciójuk is lehetett. Arra gondolok, hogy Kossuth nevével sokkal jobban lehetett mozgósítani és megnyerni a választókat, éppen a személy szimbólum voltából következően, mint bármely más szélbali képviselőjelölttel. A Kossuth lemondása utáni választáson, pedig egy egyszer már mozgósított, megnyert választói tömeget lehetett felsorakoztatni az új közjogi helyzetet tagadó képviselőjelölt mellett.9 Úgy vélem az 1869-es általános választások alkalmával mindez kapcsolódik a Deák-párt jelentős személyeivel való összecsapással. Ez egyértelmű Kaposvár esetében, hol az eddigi képviselő Somssich Pál szintén szimbólumként kezelhető politikus, de felvetődhet Szentesen is, ahol a kormánypárt eredetileg Csengeri Imrét, CSengery Antal bátyját akarta indítani, aki szintén Deák szűkebb környezetéhez tartozott. A szélbal különböző csoportjai nem egyformán viszonyulnak 1869-ben Kossuth és fiai megválasztásához. A vezető politikusok, természetesen tisztában vannak azzal, hogy ők nem térnek haza. Több választókerületnek hosszabb ideig száműzöttek korábbi megválasztása miatt nem volt képviselője a parlamentben, és sokan ezt hátránynak tekintették.10 Irányiék érdekes módon, s Kossuthoz hasonló módon nagyon fontosnak tartják a választások tüntetés jellegét. Arra buzdítják elvtársaikat, hogy ott is indítsanak képviselőjelöltet, ahol a győzelemre nincs esély11, Madarász és A Nép zászlója köre egyértelműen helyteleníti ezt a taktikát és Kossuthék indítását.12 Ezért eléggé furcsa, az a Deák-párti körökből származó információ, mely szerint maga Madarász József volt az, aki a január 15-i országos vásár alkalmával „meghirdette”, hogy a kaposvári balpárt képviselőjelöltje Kossuth Lajos lesz.13 Az, hogy visszaemlékezéseiben Madarász, már részben magának tulajdonítja a Somssich feletti győzelmet, már más kérdés.11 Mint az eddigiekből is kitetszik Kossuthék, (ő is és fiai is) ha megkérdezik, jelzik az első pillanattól fogva, hogy nem vállalnak itthoni politikai cselekvést,15 172
