Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 23. (Kaposvár, 1992)
Ódor Imre: A Somogy megyei lovasezred baranyai százada az 1809. évi nemesi felkelésben
Az általa is sürgetett gyakorlást egyébként Pásztbory már július 26-i napiparancsában elrendelte: „Az századokk fő gondgyok lesz, hogy a Legénység mindenekben gyakorol- tattván az Jövendő Háborúra alkalmatossak legyenek. Minden Osztály válasszon magának gyakorlás helyett... legyen a gyakorlás Lóháton minden napp reggel 5 órákkor 7tig, az után jöjjenek öszve a tiszt urak az ö Osztály kormányzojoknál, a hol kötelességeikben még két óráig oktattattni fognak. A délutáni órák az alltisztek kötelességei tanittására fognak tanittattni, a midőn az nyergellés, Kantározás és egyebek fognak elő adattni”63 A parancsnak nem volt könnyű érvényt szerezni, melyet az ezt követő ezredparancs fegyelmi intézkedései és a szolgálatra alkalmatlanok száma egyaránt bizonyíthatnak.64 A kiképzés terén azonban fokozatosan jelentkezett az előrelépés, s egy hónap múltán az ezred olyan jelentős haladást ért el, hogy az október 13-i táborkari szemlén külön dicséretet érdemelt ki. Noha a nádor jelentésében külön is kiemelte a hevesi, zalai, bihari, vasi, veszprémi és soproni ezredek mellett a somogyit, az ezred parancsnoka önkritikusan elismerte, hogy „...némely hibák történtek mindazon által kiváltt a Fő Strázsa Mesteri Osztálynál hogy az majd tsak nem rendessen soha a Frontban igazodni nem tudott...”6’ A szemlét követő napon, 1809. október 14-én - a közel két hónapig elhúzódó béketárgyalások után - az Osztrák császárság súlyos feltételekkel Schönbrunnban aláírta a békeszerződést.66 Az uralkodó értesítette a nádort arról, hogy a békeszerződés értelmében a francia csapatok november 20-ig fogják elhagyni az országot addig - bár a törvényben is rögzített 6 hónap letelt - az inszurrekciónak fegyverben kell maradnia.67 A vármegyének azonban ez már nem jelentett további megterhelést, mivel november 1-jétől kezdve a teljes nemesi felkelés kincstári ellátásban részesült. Egyúttal utasította a nádort, hogy a felkelő csapatokat Székesfehérvárra vonja össze, mivel ott kívánja a sereget hazabocsátása előtt megszemlélni. A nádor ennek megfelelően főhadiszállását Székesfehérvárra helyezte át.6H Az egyhónapos szabadságáról visszatérő Pásztbory november 13-án - az ezred élén az időközben ezredesfőhadnaggyá kinevezett Perczel Ár/áwzhelyettesí- tette — az ezredparancsnokság székhelyét Mezőkomáromba tette át.69 November 16-án I. Ferenc is Székesfehérvárra érkezett Tatáról és másnap megkezdődött a nemesi felkelést befejező katonai díszszemle. A katonai bemutatóra - Székesfehérvártól délkeletre - Börgöndpusztán, illetve a budai országút mellett került sor.70 A szemle harmadik napján, november 19-én került sor a Dunántúli és a Dunán inneni lovasezredek szemléjére. A somogyi ezred, a zalai társaságában Andrássy tábornok vezényletével az első vonalban kapott helyet. A szemle eredményét, az uralkodó elégedettségét József főherceg nádor, az inszurrekció főparancsnoka tolmácsolta napiparancsában.71 Mivel a francia csapatok kivonulása az ország nyugati részéből még nem fejeződött be, az uralkodó parancsára egyes lovasezredek — így a somogyi is - és gyalogzászlóaljak egyelőre laktáborokba vonultak. A somogyi ezred századai december 24-ig Mezőkomárom térségében állomásoztak, 2 s csak ezt követően indultak hazafelé megyéikbe. 127
