Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 23. (Kaposvár, 1992)
Nagy Pál: Somogy megye mezővárosi és községi pecsétjei 1768-1856 (Első rész)
BALATONSZENTGYÖRGY BALATONÚJLAK II. melléklet Az első részben szereplő helységek jegyzéke Az adattárban szereplő települések névalakjának és közigazgatási-jogi állapotának változásáról táblázatot készítettünk. A táblázatba az 1768 és 1856 között leggyakrabban használt név került mai helyesírással. A névalak és a jogállás esetében a tanulmány alsó és felső kronológiai határához legközelebb eső állapotot közöljük a Lexicon Locorum és Fényes Elek alapján. Az egyéb fontos változatokat a területi változásokkal együtt a „Megjegyzés” rovatban hozzuk. Névalak közlésénél elöl áll az évszám zárójel nélkül, majd kettőspont után a név. A területi változásoknál az évszám hátra került zárójelbe. A járások változásáról szükségesnek tartjuk bővebben szólni. A Somogy megye történetével foglalkozó tanulmányok és kézikönyvek Reiszig Ede (Somogy vármegye története. In: Magyarország vármegyéi és városai. Somogy vármegye. Szerk.: Csánki Dezső. Bp. én.) és Kanyar József (Harminc nemzedék vallomása Somogyról. Történelmi olvasókönyv. Második bővített kiadás. Kaposvár, 1989. 22. p.) nyomán szokták közölni a járások beosztását, s ez terjedt el a köztudatban is. Ez a következő: 1712-ben három járás jött létre (kanizsai, kaposi, szigeti), s 1753-ban ezek mellé létrehozták a negyediket (igali). 1800-ban a kanizsai járás helyett megszervezték a marcali járást, s felállították az ötödik (babócsai) járást is. Reiszig Ede sehol sem 111
