Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 23. (Kaposvár, 1992)
Nagy Pál: Somogy megye mezővárosi és községi pecsétjei 1768-1856 (Első rész)
jelöli meg, hogy a járásokra vonatkozó információi honnan származnak, s a későbbi szerzők sem ellenőrizték azokat. Feltételezhető, hogy Reiszig a közgyűlési jegyzőkönyvekből és Nagy Lajos múlt századi főlevéltárnok gyűjtéséből dolgozott. Adatai nagy vonalakban meg is felelnek a valóságnak, de a közgyűlési jegyzőkönyvekből újonnan nyert információk alapján véleményünk szerint néhány helyen pontosítani kell az általa rajzolt képet, mert nem fejezi ki ténylegesen a települések hovatartozásában bekövetkezett változásokat. E helyen nem érinthetjük a felvetődő problémákat teljes terjedelmükben és mélységükben, mert még rengeteg munkát kell elvégezni, hogy tiszta képet kapjunk. Néhány olyan érvet azonban, amely kellően alátámasztható, már most közzéteszünk. Bizonyos, hogy 1715-ben az addigi három járást (kanizsai, kaposi, szigeti) kettőbe (kaposi, szigeti) vonták össze (Prothocollum Autiquum 337-338. p.), majd 1724-ben ismét visszaállították a három járást. Ezt már Kanyar József is észrevette egyik tanulmányában (Somogy megye közgyűlése a hódoltság idején és a felszabadító harcok utáni első évtizedekben 1658-1718. In: Somogy megye múltjából. Levéltári Évkönyv 17., Kaposvár, 1986.), de ő sem közli a pontos közgyűlési jegyzőkönyvi helyeket, ahonnan információi származnak. További adalékokat a babócsai és marcali járás kialakulásával kapcsolatban említünk. Bizonyos korrekciót már 1780-ban is végrehajtottak. A változtatást az tette szükségessé, hogy a szigeti járásban egy-egy szolgabíró nem tudta ellátni a rá eső nagy területen a közigazgatási, s egyéb feladatait. 1780-ban a szigeti járás területét lecsökkentették oly módon, hogy néhány falut a kaposi járáshoz csatoltak (pl.: Barcs, Basal), a kanizsai járást pedig megnövelték úgy, hogy a kaposi járásból néhány helységet oda soroltak át (pl.: Beleg, Bodrog). Ily módon a négy járás nagysága megközelítően azonos lett. Sigray Károly főispánnak a vármegyéhez 1783. augusztus 2-án írt levele (Prot. 1783. 2. k. 164-167. p.) alapján bizonyos, hogy az ötödik járás felállítását már ebben az évben elhatározta a vármegye. Közgyűlési adatokból úgy tűnik, hogy a babócsai járás létrehozását 1790-ben szentesítették (Prot. 1790.1. k. 459., 467., 561. p.), de itt még további pontosításra van szükség. Bizonyos azonban, hogy amikor 1790-ben a Helytartótanács számára összeírták a gabona- és szénatermést, a településeket öt járásba sorolták (Prot. 1790. 3- k. 1263-1280. p.). Ugyancsak öt járás van feltüntetve a vármegye 1793- évi térképén (SML. jelzet nélkül). A Reiszig és Kanyar nyomán elterjedt felfogással ellentétben tehát már 1800 előtt is jelentős változtatások történtek a járások felosztásában. A marcali járás felállítását 1798-ban határozták el (Prot. 1798. 2. k. 259. p.). Ez nem pusztán a járási székhely megváltozását jelentette, hanem megváltozott számos település hovatartozása is. Az új állapotot 1800-ban szentesítette a közgyűlés. Táblázatunkban a .Járási hovatartozás” első oszlopa mutatja a vizsgált korszak elejének állapotát, a Lexicon Locorum alapján. Az 1780-ban bekövetkezett változás szerepel a második oszlopban a Tabella Locorum alapján. Az 1800 utáni állapotot Rumy Károly György megyeleírása, a korszak végére jellemző állapotot pedig Fényes Elek alapján hozzuk. 112
