Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 23. (Kaposvár, 1992)
Nagy Pál: Somogy megye mezővárosi és községi pecsétjei 1768-1856 (Első rész)
JEGYZETEK 1 TagányiKároly: Magyarország címertára, Bp., 1880-1885. 23 somogyi település címerének illetve pecsétjének a képét hozza leírás nélkül. Amennyiben dolgozatunk tárgyához ezek kapcsolódnak, a pecsétleírásoknál külön hivatkozunk rá. 2 Ha Bálint-KovacsicsJózsef: Veszprém megye helytörténeti lexikona, Bp., 1974. 3 Horváth Zoltán. A jobbágyvilág alkonya Sopron megyében, Bp., 1976., 201-286. p. A pecsétek fényképe a mellékletben. 4 Horváth Lajos: Pest megye városi, községi és megyei pecsétjei 1381-1876. Pest Megyei Levéltár, 1982. A 8. oldalon részletesen felsorolja az 1982 előtt megjelent irodalmat. Azóta Szabolcs megyéről is készült egy kiadvány, Csermely Tibor-Takács Péter (szerk.): Pecsétnyomatok és címerek Bereg, Szabolcs és Szatmár megye településeiből. Nyíregyháza, 1988. 5 Legjelentősebb munkája: Baranya községeinek pecsétkatasztere In: Janus Pannonius Múzeum Évkönyve. 1978-1983., 1985. Újabban: Tolna megye településeinek pecsétjei a feudalizmus végén. In: Tolna Megyei Levéltári Füzetek 2. Szerk.: Dobos Gyula. Szekszárd, 1991. 6 Bezerédy Győző: Baranya megye községeinek feudáliskori pecsétjei. In: Baranyai Helytörténetírás, 1972. Pécs, 1973. Szerk.: Szita László. 147-185. p. A fényképek között hozza Somogyhatvan egyik XVIII. századi pecsétjét. 7 Uő.: A pecsét szerepe a jobbágyfalu közigazgatásában Baranya megyében. Levéltári Közlemények 1974. 77-87. p. 8 Uő.: A községi pecsétek művelődéstörténeti vonatkozásai. A Dunántúl településtörténete II/2.1767-1848. PAP-VEAB Értesítő. Pécs, 1977.71-84. p. A fényképek között Somogyhatvan 6. sz. jegyzetben említett pecsétje. 9 Uő.: Zselic községeinek pecsétjei. Zselici Dolgozatok III. Pécs, 1976. 91-97. p. Erre a munkára a pecsétleírásoknál külön is hivatkozunk. 10 Bezerédy a Baranya Megyei Levéltár Pecsétgyűjtemény II. jelzetű gyűjteményét használta. Ebben megtalálható néhány egykor Somogyhoz, ma Baranyához tartozó helység pecsétje. Erre a forrásra csak akkor hivatkozunk, ha olyan pecséttípust tartalmaz, amely a Somogy Megyei Levéltárban és az Országos Levéltárban nem volt fellelhető. 11 SML. IV. A. 1. g. Urbarialia. (Az adattárban: Invest. Urb.) 12 SML. IV. A. 1. j. Militaria. (Az adattárban: R. C.) 13 SML. IV. A. 1. j. Militaria. (Az adattárban: Tab. Transp.) 14 SML. IV. A. 9. C. és IV. B. 104. a ill. 155. a. Somogy vármegye számvevőjének iratai. (Az adattárban: Közs. bír. szám.) 15 SML. IV. A. 6. Somogy Vármegye Egészségre Ügyelő Permanens deputatiojának iratai. (Az adattárban: Olt. ír.) 16 SML. IV. A. 1. a. Acta Congregationalia. 1845. november 3., nagygyűlés, 3377. szám. (Az adattárban: Acta Congreg.) 17 OL. V5. Somogy megye. A gyűjtemény keletkezésével később foglalkozunk. Nagy részét Baranyai Béla vármegyei főlevéltárnok gyűjtötte 1909-ben, SML. Pecsétgyűjtemény, az OL. számára gyűjtött pecsétek jegyzéke 16097/alisp. 1909. szám alól kiemelve. Itt jegyezzük meg, hogy a SML. pecsétgyűjteményében nincsenek a rendi társadalom korából származó pecsétek. 18 OL. V5. Iratok, Somogy megye. 24. csomó és Yl. Somogy megye. 1243/1909. és 1469/1909. 19 A községi bélyegzők kialakítása párhuzamosan történt az új községneveknek az Országos Törzskönyvbe való felvételével. Somogy megye 1909-ben került sorra. OL. Yl. Szigetvári járás: 264/1909-, Barcsi j.: 265/1909-, Csurgó j.: 275/1909-, Tabi j.: 296/1909., Kaposvári j.: 384/1909., Nagyatádi j.: 452/1909-, Igali j.: 642/1909., Lengyeltóti j.: 643/1909., Marcali j.: 646/1909. A szakvélemények eredeti fogalmazványát Maróthi Gyula készítette, a leírásoknál őrá utalunk. A tisztázat Nagy Gyula aláírásával érkezett a Belügyminisztériumba. KSH Levéltára. F-l. Országos Községi Törzskönyvbizottság, 1896-1955.127. doboz. Maródnak nem állt módjában több lenyomatot egymással összevetni, ezért sokszor téved. 102
