Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 23. (Kaposvár, 1992)

Nagy Pál: Somogy megye mezővárosi és községi pecsétjei 1768-1856 (Első rész)

E helyen mondok köszönetét Tóth Árpádnak, a KSH Levéltára munkatársának az OL. szakvélemények másolatának megküldéséért.

20 L. SML. Pecsétgyűjtemény.

21 A települések jegyzéke a II. mellékletben.

22 A polgári pecséteken látható szerszámok és mesterségjelvények pontosításáért Nagybákay Péternek tartozom köszönettel. Külön köszönöm Balatonberény 3. sz. pecsétjével kapcsolatban nyújtott információit.

A növényábrázolások azonosításában Stefler Józsefné és Máté Sándor nyújtott nélkülözhetetlen segítséget, a néprajzi kérdések tisztázásában pedig Gál Éva és Király István Szabolcs. Segítségüket valamennyiőjüknek köszönöm.

23 Takács Lajos: A magyarországi rövidkaszák történetéhez Ethnographia (81), 1970. Kaszaszerű vágóeszközeink történetéhez I—II. Néprajzi Értesítő 1968-1969.

Bátk)’ Zsigmond: Szőlőmetszőkések a Néprajzi Múzeumban. Néprajzi Értesítő, 1927.

24 Tisztelettel megköszönöm Borsa Ivánnak és Vajay Szabolcsnak a munkámhoz nyújtott támogatásukat, s rendkívül hasznos tanácsaikat.

25 Ha a vésett vonal nem azonos a pecsét peremével, nem használjuk a „vonalkeret” kifejezést.

26 Ilyen esetekben mindig a jobb oldalra eső szerszám szerepel először.

27 SML. Pecsétgyűjtemény.

28 OL. Y1. Somogy megye. 296/1909.

29 SML. Pecsétgyűjtemény.

30 A pecsétek szövegének nyelvével, a helynevek etimológiai-névhasználati vizsgálatával a záró tanulmányban foglalkozunk majd.

31 Ilyen esetekben a magasság áll elől, utána a szélesség.

32 Ha külön nem jelezzük, az ilyen felsorolásoknál a pecsételemek mindig lebegnek.

33 A botanikusok szerint az ilyen ábrázolás leginkább sűrű rozmaringhoz hasonlít.

34 Ha külön nem jelezzük, a körirat iránya megegyezik az óramutató járásával.

35 Hasonló pecsétek fordulnak elő pl. Szászországban. BLASCHKE, Karlheinz: Siegel und Wappen in Sachsen. Leipzig, I960. Koehler und Amelang. 70. p.

36 Az 1770-es évekig az összeírásokban Alsósegesd „Segesd Város”, Felsősegesd pedig „Segesd Vár” néven szerepel.

37 OL. Yl. Somogy megye. 452/1909.

38 A „N” fordítva vésett.

39 OL. Yl. Somogy megye. 384/1909.

40 L. 4. és 5. jegyzet.

41 L. 17. jegyzet.

42 A magyarázatot 1. Alsóvisnye 5.

43 L. 42. jegyzet.

44 Schematismus venerabilis Cleri almae dioecesis Wespremiensis pro anno a Christo nato MDCCCXTV. Weszprimii, typis clarae Számmer. 80. p.

45 Uo. 82. p.

46 Ezért az ötletért Borsa Ivánnak tartozom köszönettel.

47 L. a II. mellékletet és a 44. jegyzetet.

48 SML. Prot. 1816. 242. p.

49 A mesterjegyek terminológiájára 1. Tompos Ernő: Soproniak középkori pecsétjei. Soproni Szemle, 1973. 4. sz. és Bertényi Iván: Heraldika In: A történelem segédtanulmányai, szerk.: Kállay István. Bp., 1986.

50 A pecsét jellegének meghatározásáért Nagybákay Péternek és Bertényi Ivánnak tartozom köszönettel.

51 Az „X” itt nem helykitöltő díszt jelöl, hanem a helynév XVIII. századi írásmódja.

52 Az „N” fordítva vésett.

53 A magánhangzók folyóírással.

54 A „Petsetye” szó magánhangzói folyóírással.

103