Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 22. (Kaposvár, 1991)

Dombi Péter—T. Mérey Klára: Dél-Dunántúl településhálózatának néhány gazdaságtörténeti jellemzője a XIX. század közepén

Ezek a körzetek természetesen a földrajzi helyzet és az útviszonyok függvényében alakultak ki és formálódtak át, mindamellett az útviszonyok, s az ezekkel szoros kapcsolatban álló kereskedelem alakulásáról adnak információt. A számítógépes vizsgálat szerint az 1850-es években 106 településnek Pécs volt a postaállomása. Ezekben a népességszám 53 302 fő volt, közöttük volt Gödre, Mágocs és Vajszló mezőváros. Ez az adat alátámasztja azt a megállapítást, amely szerint Pécs fontos kereskedelmi központ volt. Számos kézműves és több gyár dolgozott ekkor falai között, és ezek áruit is el kellett szállítani. A város kereskedelmi szerepét húzza alá, hogy a Dunátúl 5, a Drávától 4 óra távolságra volt, s e folyókon keresztül közvetlen kapcsolatban állhatott távolabbi városokkal is. A geographiai szótár megemlíti Pécs jó fuvarosait, akik „Bécsben, Grazban, Zágrábban, Pesten otthonosak".

30 Baranya megyében az 1850-es években a következő postaállomásokat találjuk kisebb-nagyobb körzet postai központjaként: Dárda mezőváros és rajta kívül még két baranyai település a megyén kívüli Eszéket jelölte meg postaállomásának, amelytől 1-1,5 óra távolságban voltak. Hét falu Baranyavár, 5 pedig Hercegszőlős postai körzetébe tartozott. Lapáncsa 5 település, közöttük 1 mezőváros (Németbóly.) utolsó postaállomása volt. Laskafalu, amely Eszék és Baranyavár között feküdt, csupán Keskend falu postaállomása volt. Nagyobb postai körzete volt Mohácsnak (12 falu). Részben Pécs postai körzetét tehermentesítette a Pécsváradon létesített postaállomás, amely 14 falu utolsó postahelye volt. jelentős postai körzete volt Siklósnak, amelyhez 19 falu tartozott. Kisebb volt a körzete Szalántának, ahová 4 falu kapcsolódott és ugyanennyi falu jelezte Szederkényt utolsó postája helyeként. Dunaszekcső postakörzete valószínűleg nagyobb volt, mint az adatok jelzik, mert nyilvánvaló, hogy nemcsak a 170 lakosú Doboka német falu hordta oda a postát. Figyelemre méltóan nagy postai körzetet mondhatott magáénak Pécs keleti szomszéd mezővárosa, Szentlőrinc, ahová 51 település, ezen belül Bükkösd és Szentkirály oppidumok tartoztak. A postaállomások száma az 1840-es évekhez képest (amikor 10 volt)

31 megnőtt, s ezzel Baranya megye is intenzívebben kapcsolódhatott bele a közlekedési és távközlő hálózatba. 1865-re a postaállomások száma ismét nőtt, s az eddigi, elsősorban északról délre irányuló forgalom kiszélesítette hatósugarát. Megszűnt Szalánta mint postaállomás, viszont postahivatal létesült Mágocson, Gödrén, Magyarszéken és Szentlőrincen.

32 A megyében 276 falu és mezőváros jelölte meg utolsó postaállomását, s közöttük a legtöbb (59) Siklóst tüntette fel postahivatalaként. Ezek között volt Vajszló mezőváros is. Szentlőrinc következett ezután 55 településsel (Bükkösd és Szentkirály oppidumokkal). Pécs körzete mindössze 50 településből állt. Viszonylag nagy volt a postai körzete Pécsváradnak (23 falu), de feltűnően kicsi a tőle nyugatra fekvő Szigetváré (5 falu), amely azonban már Somogy megyei oppidum, s elsősorban a somogyi községek utolsó postájaként szerepelt. Az Eszék felé vivő úton Baranyavár 13, Dárda 5, Hercegszőlős 6, Lapáncsa 11 és Laskafalu 5 falut vont postai körzetébe. Eszék csak egy falu postaállomásaként szerepel. Mohács r. t. város postai körzetébe az 1850-es években 12 falu tartozott, s 1863-ra ezek száma 8-ra csökkent. Ugyancsak 8 falunál szerepel Dunaszekcső utolsó postaállomásként. Szederkényhez több falu tartozott, többek között Németbóly