Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 22. (Kaposvár, 1991)
Dombi Péter—T. Mérey Klára: Dél-Dunántúl településhálózatának néhány gazdaságtörténeti jellemzője a XIX. század közepén
oppidum is. Érdekes módon három falu postaállomásaként a bólyi uradalom szerepel, noha ebben az uradalomban nem volt postahivatal. Magyarszék 4 falu, Mágocs oppidum 6, Gödre 2 Baranya megyei falu postaállomása volt. ATolna megyei Bonyhád 22 Baranya megyei falu utolsó postájaként szerepel Fényes művében. Ezek a postautak egyben a közlekedés fő irányát is mutatják. Baranya országútjai ekkor jó karban voltak, fő útja Tolnából Dunaszekcsőn és háncsukon át Pécsre vezetett, majd Baranyaváron át Eszékre tartott. Ugyancsak Tolnából lépett be az az országút, amely Pécsváradon keresztül vitt Pécsre, míg a harmadik Dombóvár felől a sásdi völgyön át közelítette meg Baranya székhelyét. A negyedik út Szigetváron át vezetett Pécsre, s az ötödik Siklóson át Eszékre vitt. A hatodik országút Szederkényen, Bolyon és Nyaradon át Kiskőszeg (Batina) felé vezetett. A megye országútjai tehát világosan visszatükrözik forgalmának fő irányait és kiemelik Pécs város kereskedelmi központ jellegét. Ekkor már megszületett a megye első vasútvonala is, amely a pécsi szénbányák felől Üszögön, Árpádon és Udvardon át a Siklósi-hegység északi oldaláig, majd innen Villányra és Mohácsra vitt. E vaspálya hossza 8 mérföld volt, s már 1860-ban közel 3 millió q árut szállított. 1863-ban pedig csak a kőszén szállítmánya megközelítette a 4 millió q-t. A vasút a Duna Gőzhajózási Társaság (DGT) tulajdonában volt, amelynek gőzhajói közlekedtek a Dunán és a Dráván, 33 s ehhez volt szükség a pécsi szénre. Baranya postaútjainak többsége Tolna megyéből érkezett. Ennek a megyének az 1840-es években Földváron, Pakson, Tolnán és Szekszárdon, továbbá Bátaszéken volt postaállomása, 34 de már az 1850-es anyagban Bonyhád és Nagydorog is postahivatallal szerepel. A legnagyobb postai körzete Szekszárdnak volt, amelyet 19 falu, 2 puszta és 2 mezőváros (Fiőgyész és Zomba) utolsó postahelyeként találunk Fényes Elek művében. (Zomba 2 órányira volt a megyeszékhelytől.) A völgységi járás központja, Bonyhád 22 település utolsó postája volt, Bátaszék 6, Tolna ugyancsak 6, Paks 4 és Földvár 2 település utolsó postaállomásaként szerepel. (Dunaszentgyörgy mezőváros ez utóbbi postahivatalhoz kötődött, Tevel mezőváros pedig Tolna postai körzetéhez tartozott. ) Nagydorog volt ekkor a legtöbb Tolna megyei település utolsó postája. Többek között ide tartozott Pincehely, Szakcs, Kölesd és Regöly mezőváros, továbbá három puszta. Ezt a falut ekkor a Sárbogárdhoz közvetlenül kapcsolódó postaállomása emelte központi hellyé, mert egyébként 2 és fél ezer lakosával, rozsot termelő határával nem tartozott a jelentékeny települések közé. 3 ^ Tolna megye 150 települése közül tehát nyolcvannyolc utolsó postahelyét ismerjük. Hét településen volt ekkor postaállomás. Minthogy a 150 település közül 47 puszta, illetve majorság volt, ezért azt mondhatjuk, hogy a települések zömének postai körzete ezen adatok alapján kirajzolható. 1866-ban Tolna megye 107 településében ismerjük a postai körzeteket és ennek alapján a következőket láthatjuk: a Duna melletti főútvonalon fekvő települések közül Dunaföldváron volt postaállomás, amelyhez 5 falu tartozott. Paks mezőváros 3, Tolna oppidum 4, Szekszárd megyeszékhely és Nagydorog 5-5, Bátaszék mezőváros 6, Bonyhád 10 falut sorolhatott postai körzetébe. A megye északi részén lévő Simontornya 8 településének jelentett utolsó postahelyet, míg Hőgyész 14, Zomba 6, Tamási és Ireg 9-9 falut kapcsolt postahivatalához. Dombóvárnak is volt már ekkor postahivatala, egyébként utolsó postája Kaposváron lett volna. A vele szomszédos Döbrököz oppidum viszont a Baranya megyei Mágocsot jelölte meg utolsó postájaként.
